Az Arany László születésének 175. évfordulója alkalmából tartott konferencia előadásai nyomán készült, Szilágyi Márton szerkesztette kötetben a Néprajztudományi Intézet folkloristáinak tanulmányai is olvashatók a magyar népköltészet-kutatás egyik legjelentősebb 19. századi gyűjtőjének és értelmezőjének életművéről.
Domokos Mariann Arany László és az első magyar szerzői jogi törvény című írásának kiindulópontja a körülmény, hogy Arany László működésének kevés kutatói figyelemre méltatott területe jogászi munkássága, noha a jogalkotói és jogértelmezői szerepkörök életművének nem csupán érdekes, de egyúttal fontos összetevői is. A reflektálatlanság ellenére jogtörténetileg kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az első hazai szerzői jogi törvény keletkezésében Arany László komoly szerepet vállalt az 1870-es évektől kezdve. Ezen kívül Arany László a szerzői jogi szabályok gyakorlati alkalmazásában is részt vett, ugyanis nem csupán javasolta a szerzői jogi szakértő testület jogintézményének hazai létrehozását, de a budapesti grémium elnökségi tagjaként tevékenyen részt is vett annak munkájában. A kortársak Arany Lászlót az írók és a jogászok között álló közvetítőnek tekintették, aki egyszerre ismerte jól az irodalmi piac törvényszerűségeit, ugyanakkor képzett jogászként értette a jog logikáját is. A dolgozat ennek a szerepnek az értelmezéséhez Arany László pályafutásának egy kis szeletét állítja középpontba, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogi gondolkodásának főbb téziseit kísérli meg bemutatni jogi szakmunkái, különösen az általa szövegezett törvényjavaslat, valamint a hozzájuk fűzött jegyzetei és magyarázatai alapján.
Domokos Mariann másik, Arany László meseszöveg-alakítási eljárásai című dolgozatának központi kérdése az, hogy az eredendően a szájhagyományozó szóbeliségből származó kéziratos népmeseszövegeken Arany László milyen szövegalakítási eljárásokat érvényesített, amelyek végeredményeként az ő nevével összeforrott, klasszikus népmeseszöveg-gyűjtemény jött létre (Eredeti népmesék, 1862). E folyamat bemutatásához Arany János és Arany László a meseszöveg-közlésre vonatkozó elméleti elképzeléseit, mint az Arany-mesék narrációjának értelmezési keretét vázolja fel, majd Arany László meseszöveg-alakítási gyakorlatát ismerteti a kéziratos és a publikált szövegváltozatok összevetésének segítségével. A dolgozat abból az eredetileg jogi aspektusból megfogalmazódott tételből indult ki, miszerint Arany László a neve alatt publikált népmesék stílusát tekintve gyűjtői státusza mellett szerzői pozícióra is igényt tartott. Feltűnő ellentmondás, hogy míg a folklorisztika a mesék elbeszélésmódjának kiválóságát hangsúlyozva tekinti klasszikus magyar népmeséknek az Arany László által stilizált meséket, a gyűjtő/szerző/szerkesztő a mesék elbeszélő stílusát saját irodalmi munkássága részeként értelmezte. A megjelent Arany-mesék és kéziratos szövegváltozataik összevetése során különös hangsúlyt nyer ez a tény, tekintettel arra, hogy Arany László szövegalakítási eljárásainak csak kis része érintette a cselekményt, az általa érvényesített változtatások döntő többsége stilisztikai jellegű volt.
Az Arany László által kiadott klasszikus népmesegyűjteményben (Eredeti népmesék, 1862) egy másik folklórműfajhoz tartozó szövegek, vagyis 54 találós kérdés is megjelent, külön fejezetet alkotva. Vargha Katalin Találósok Arany László népmesegyűjteményében c. tanulmánya azt járja körül, hogy a publikálandó szövegek kiválogatása, elrendezése, valamint a szövegeken végzett tartalmi-formai változtatások segítségével hogyan hozott létre Arany László egy stílusában egységes, a későbbi népköltési gyűjtemények tanúsága szerint a népi találósokat jól reprezentáló fejezetet. Közvetett források segítségével az is bemutatásra kerül, hogyan tekinthetett Arany László erre a műfajra, és milyen elveket követhetett a sajtó alá rendezés során.
Arany László levelezése című dolgozatában Gulyás Judit Arany László három budapesti közgyűjteményben (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattára, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára) elérhető levelei alapján tekinti át általánosságban e töredékes korpusz történetét és sajátosságait, majd címzettek szerint haladva mutatja be, milyen jellegű levelekről van szó, és milyen témák kerültek elő ezekben a levelekben, összesen mintegy 200 tételt ismertetve, s Arany László kapcsolatrendszerét is érzékeltetve. A tanulmány ezt követően Arany László felesége, Szalay Gizella levelezésének jellegzetes vonásait vázolja, majd Arany László néhány levelét adja közre.
A kötet tartalomjegyzéke és a szerkesztői bevezető elérhető itt:
https://mikti.elte.hu/media/f9/40/ef2c1ebb7a72536a6ec0e1415c3e918a75acc65ca6fa2f84497106994358/Az.orokseg.terhe.pdf
(Ráció Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2022, 260 oldal.)
