Az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport 2022. június 2–3-án nemzetközi workshopot rendezett Lower clergy and local religion in 16^th–20^th century Europe címmel, amelyen a Néprajztudományi Intézet munkatársai, Bednárik János, Muntagné Tabajdi Zsuzsanna és Szakál Anna is előadást tartottak.

 Az ELTE Néprajzi Intézetének Könyvtárában – hibrid, on- és offline formában – 2022. június 2–3-án megrendezett Lower clergy and local religion in 16^th–20^th century Europe című konferencián angol, német, szlovák, cseh, észt, amerikai és magyar kutatók mutatták be az alsópapság és a helyi társadalmak viszonyának egy-egy aspektusát. Az előadások változatos forrásokat mutattak be, pl. vizitációk, imakönyvek, exorcista kézikönyvek, 19. századi folklórgyűjtemények, Mária-ábrázolások, papok személyes iratai, 20. században kitelepített németek Magyarországra küldött levelei. Mind az előadások, mind az azokat követő beszélgetések azt bizonyították, hogy az alsópapság lokális közösségekben betöltött szerepe széles érdeklődésre számot tartó kutatási téma.

Az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport tagja a Néprajztudományi Intézet három munkatársa is, akik szintén  előadást tartottak a konferencián.

Bednárik János Tobias’ Segen zerreißen: Praxis der Laienfrömmigkeit und historische Ethnographie című előadásában egy 1874-ben Máriaremetén kialakult konfliktus történeti etnográfiai elemzése kapcsán a laikus vallásgyakorlat természetével, valamint a 19. századi magyar katolicizmus társadalmi–kulturális helyzetével kapcsolatban fogalmazott meg szempontokat. 

Muntagné Tabajdi Zsuzsanna Die Veränderungen in den lokalen religiösen Gemeinschaften in Ungarn, nach dem Edictum Tolerantiale (1781) in der Diözese Vác című előadásában a Türelmi Rendelet (1781) helyi megvalósulását, az ennek nyomán az evangélikus közösség életében bekövetkező változásokat mutatta be a Nógrád megyei Vanyarc példáján keresztül. Az önállóvá vált gyülekezet lelkészt és tanítót tartott, szabadon vette igénybe a helyben élő lelkész szolgálatait. A környező katolikus papokkal való viszálykodás a stólajövedelmek miatt azonban az évtized végéig jellemző maradt. 

Szakál Anna Possibilities and forces in the lives of Unitarian priests in 19^th-century Transylvania című előadásában a 19. század közepi erdélyi unitárius lelkészek és tanítók mindennapi életét, az egyház által biztosított mozgásterét igyekezett láttatni a fennmaradt források segítségével, majd azt vizsgálta, hogy az életkörülményeik mennyiben segítették vagy gátolták ugyanezen egyházi személyeknek az ekkor kibontakozó népköltészeti gyűjtésben való részvételét.

A konferencia részletes programja a kutatócsoport honlapjára kattintva olvasható. Az előadásokból a szervezők reményei szerint szerkesztett kötet is készül a közeljövőben.