Új sorozat a Facebook-on terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában
Ebben a fejezetben az online és az offline tér megváltozott dinamikájáról, valamint ennek az internet-folklórt befolyásoló hatásáról lesz szó. Kijelenthetjük, hogy 2020 tavaszára az online tér jelentősége minden korábbihoz képest megnőtt. Sokak számára a szűk családon, szomszédságon túl a mindennapi kapcsolattartás elsődleges terepévé vált. A közösségi médiára fordított napi felhasználói idő növekedésével egyenes arányban a folklórtartalmak mennyisége is ugrásszerűen emelkedik. Ez a számszerű növekedés abban is megnyilvánul, hogy a „csak szöveges” alkotások a korábbiakhoz képest nagyobb tért hódítanak az online folklórban.
 |
|
 |
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
A félreértések elkerülése végett itt szükséges tennem egy zárójeles megjegyzést. A technika fejlődésével újabb és újabb folklórhordozó közegek jelentek meg, amelyek természetszerűen eleve meghatározták a lehetőségeket a tartalmak elkészítéséhez és továbbításához. A fénymásolók és a mobiltelefonok térhódításával a folklór szöveges formáinak egyeduralma volt a jellemző az ún. elektronikus folklórban körülbelül a 2000-es évek legelejéig (xeroxlore, faxlore, sms-folklór). Aztán, az internethasználat mindennapossá válásával, a mobiltelefonok újabb és újabb modelljeinek megjelenésével került át a hangsúly a szöveges formákról a folklór vizualitás megjelenítésére. Mi lehet tehát az oka a szövegek jelenlegi reneszánszának?
Természetesen néhány, a képi megoldásokat teljesen elhagyó online folklórjelenségre az az egyszerű magyarázat adható, hogy a szóbeliségből származó, hagyományos műfajok írásbeli megfelelői a közösségi médiában. Tehát egy régóta létező műfaji és strukturális sémát megtartva élnek tovább, folytonosan megújuló tartalommal. A fenti példák között is vannak ilyenek. Sok folklórműfaj került át majdnem „eredeti” formájában az online térbe, többek között viccek, találósok, proverbiumok, dalszövegek. Az interneten kedvelt szövegparódiáknak és parafrázisoknak szintén megvannak a maguk párhuzamai a szóbeliségben. A közösségi médiában keringő, képek nélküli szöveges alkotásoknak is lehetnek természetesen különféle virtuális effektekkel megtoldott variánsai. Szigorú értelemben véve ide sorolható már a színes háttér alkalmazása, és az emoji-használat is (lásd a fenti példákat), mindezekről azonban egy későbbi fejezetben lesz szó. Egy másik lehetséges oka a „pusztán verbális” folklórműfajok szívós továbbélésének a neten az, hogy technikailag a túlnyomó többség számára könnyen előállíthatóak és variálhatóak (szemben a képek és videók szerkesztésében való jártasságot igénylő egyéb formákkal).
A csak szövegként megosztott tartalmak számának növekedése azt is jelezheti, hogy a szóbeliség műfajainak természetes (offline) terepe átmenetileg visszaszorult. Az elmúlt három évben a budapesti diákok folklórját tanulmányozva azt tapasztaltam, hogy az online tartalmaknak van egy sajátos, „offline kiterjesztése”. Bár a diákok által különösen kedvelt új, a képeket szövegekkel kombináló műfajok jellegükből adódóan online csatornákon keresztül terjednek (vagyis szóban nehezen, vagy egyáltalán nem továbbadhatóak), tartalmukat egy telefon vagy tablet köré csoportosulva, tehát közösségi tevékenységként, élőszóban is feldolgozzák (megbeszélik, kommentálják, kritizálják, tovább alakítják). A szöveges folklór önmagában nem kíván technikai eszközöket, csak emberek szóbeli kommunikációját. Mivel a szóbeliség jelenlegi kényszerű hiátusát részben az online tér tölti be, paradox módon a fentebb bemutatott offline kiterjesztés helyettesítőjévé is válik. Sok olyan mém kering, amelyek mondanivalója képi eszközök révén bomlik ki, viszont az internethasználók időnként szeretik verbálisan is megfogalmazni, vagy egyszerűen csak kiegészíteni a vizuális tartalmakat.
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
A képeket kiegészítő, magyarázó feliratok sok esetben elhagyhatók, az értelmezésnek nem feltétlen eszközei. A közös diskurzus megteremtéséhez és fenntartásához azonban szükség lehet a képi és szöveges megoldások együttes alkalmazására, ezért is hatékonyak a mémek. Bármennyire is globális világ az internet, megvannak a maga hálózati közösségei, amelyekben közös nyelvet beszélnek. Tulajdonképpen az offline csoportok (egy iskolai vagy munkahelyi közösség, egy divatmárka VIP vásárlói stb.) is kialakítják a maguk zártabb, otthonosabb közegét az online univerzumban.
A folklór életképességéhez pedig szükséges a jelentés dekódolására való képesség. A koronavírussal kapcsolatban robbanásszerűen felduzzadt kommunikáció, a nagyobb számú megosztások révén a (bár képlékeny határokkal bíró) alhálózatok közötti átjárás felélénkült, vagyis a diskurzusterek is jobban összeérnek, és átfedésbe kerülnek. Ennek különösen nagy jelentősége a humoros, vagy legalább is annak szánt jelenségek esetében van. Jóllehet a járvány köré fonódó, fő sodorvonalban megjelenő híreket mindenki ismeri, azok folklór jellegű feldolgozásai csak akkor „életképesek”, akkor osztják meg őket a felhasználók, ha birtokában vannak annak a tudásnak, ami a poén csattanójához szükséges. Ezt az alábbi példán szeretném szemléltetni.
A felső képek esetében kevésbé akadályozza az értelmezést, ha valaki nem ismeri az ott ábrázolt előadót, hiszen a „nyomaték” a szövegidézeten van. Az alsó képről ez már nem mondható el, ismerni kell „hivatkozott” dalt, hiszen az adja a fenti képek értelmezési alapját. A matematikai törtek példájára alulra kerül a közös nevező. (Az egyik első, úgynevezett karantén-slágerről van szó, amely elérhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=ZO-rpgTese0).
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
A kijárás korlátozását célzó intézkedések nemcsak a korábban megszokott online és offline kommunikáció arányaiban eredményeznek változást. A bezártság, az otthonok falai közé visszaszoruló életvitel mint központi motívum sokféle megfogalmazásban jelenik meg. Miként a következő példák is illusztrálják, az online folklórban számos, kreatív alkotásban dolgozzák fel a karantén különböző aspektusait nap mint nap.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Nagyításhoz kattintson a képekre!
Az eddig bemutatott folklór tartalmak alapján is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi krízis feldolgozásában a humornak kiemelt szerepe van. A humor tárgya számos diszciplínának, így a néprajznak és a kulturális antropológiának is. A folytatásban a humorról mint kulturális jelenségről lesz szó, amelynek működési mechanizmusát az interneten terjedő koronavírus-folklór alkotásaival illusztrálom.
Tamás Ildikó
A cikkben közölt képek forrása a közösségi média.
