2026. február 11–13. között Rómában került sor az utóbbi évek egyik legjelentősebb, a mese műfajait középpontba állító interdiszciplináris konferenciára, amelynek a Sapienza Egyetem adott otthont. A konferencián az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet részéről Domokos Mariann tartott előadást.

A konferencia főszervezője Monika Woźniak, a Sapienza Egyetem Európai, Amerikai és Interkulturális Tanulmányok Tanszékének professzora (irodalomtörténész és műfordító) volt, társszervezőként pedig a római Lengyel Kulturális Intézet csatlakozott az eseményhez. A konferencia nem hivatalos megnyitójára február 10-én, a Tevere mentén található Blumenstihl-palotában került sor, amelyet egy kortárs lengyel gyermekkönyv-illusztrációkat bemutató kiállítás (Hop, Hug, Hooray!) és kurátori tárlatvezetés kísért.

Padlómozaik a Blumenstihl-palotában 

 A kiállítás az Adam Mickiewicz Intézet közreműködésével valósult meg, kurátora Anita Wincencjusz-Patyna volt. Ugyanezen a helyszínen mutatták be február 12-én a szláv folklór ihlette Real Vampires című videójátékot is, amely Łukasz Kozak által szerkesztett With Stake and Spade: Vampiric Diversity in Poland (2020) című szöveggyűjteményen alapul.

Monika Woźniak, a konferencia főszervezője és Małgorzata Furdal, a Lengyel Intézet igazgatója

 A gazdag és sokrétű szláv mesehagyomány irodalmi, kulturális és társadalmi szerepét vizsgáló konferencián több mint húsz országból közel száz kutató vett részt. A nagy nemzetközi érdeklődés ellenére a tanácskozás családias légkörben zajlott; a házigazda olasz és lengyel kutatók mellett jelentős számban érkeztek előadók az Egyesült Államokból, de szinte valamennyi szláv ország képviseltette magát. A konferencián intézetünk munkatársa, Domokos Mariann is részt vett, aki Slavic Folk- and Fairy Tales in Hungary: Soviet Diafilms in the Eastern Bloc címmel tartott előadást a szovjet mesediafilmek 1950-es években megjelent magyar változatairól, azok folklorisztikai, politikai és társadalomtörténeti értelmezési lehetőségeiről.

A konferencia két plenáris előadásának egyikét Marina Balina (Illinois Wesleyan University) mesekutató, a szovjet gyerekirodalom nemzetközileg elismert szakértője tartotta. The Literary Fairy Tale of European Romanticism in Soviet Culture of the 1960s–1970s: Veniamin Kaverin and His Quest for Freedom of Imagination című előadásában arra mutatott rá, hogy az orosz irodalmi mese 18. század második felétől formálódó műfaját a nyugati hagyományok iránti nyitottság, valamint a kortárs társadalmi és ideológiai kérdések mesei cselekményeken keresztül történő reflektálása jellemzi. Kiemelte, hogy Kaverin irodalmi meséi az európai romantikus hagyomány újraértelmezésén keresztül a szovjet irodalom normatív kereteit meghaladó, alternatív képzeletbeli világot hoztak létre.

A másik plenáris előadó, Violetta Wróblewska (Nicolaus Copernikus University, Toruń), többek között a Słownik polskiej bajki ludowej (2018) című háromkötetes lengyel népmeseszótár szerzője, Social Control Through Fear in Polish Folk Tales: A Universal Mechanism of Ideological Discipline című előadásában a félelem szerepét vizsgálta a társadalmi kontroll mechanizmusaiban. Michel Foucault fegyelmező hatalomra és Pierre Bourdieu szimbolikus erőszakra vonatkozó elméleteire támaszkodva amellett érvelt, hogy a lengyel népmesékben megjelenő fizikai, pszichológiai és szimbolikus erőszak a társadalmi normák közvetítésének és megerősítésének eszközeként működik. 

A konferencia résztvevői

 A három napon át három párhuzamos szekcióban zajló előadások a népmesék és műmesék irodalmi, kulturális és társadalmi szerepét vizsgálták különböző történeti korszakokban, nemzeti és nemzetközi kontextusokban. Az előadások jellemzően komparatív esettanulmányokon keresztül azt mutatták be, hogy a mese nem vagy nem csupán gyerekirodalmi műfaj, hanem olyan rugalmas kulturális forma, amely eltérő korszakokban különböző társadalmi, politikai és esztétikai jelentéseket közvetít. Az előadások egyúttal azt is bemutatták, hogy a mesék miként tükröznek társadalmi normákat és ideológiákat, hogyan reagálnak történelmi eseményekre és traumákra, illetve miként alakulnak át fordítások, adaptációk vagy médiumváltások során.

 

Teremjelzés a konferencia helyszínén

A konferencia programja és absztraktjai az alábbi linken érhetők el: 

https://talesrome2026.wordpress.com/

Fotók: Domokos Mariann