Az ELTE HTK Irodalomtudományi és Néprajztudományi Kutatóintézet közös konferenciája nyomán napvilágot látott a 19. századi írónőknek a magyar gyerekirodalom korai alakulástörténetében játszott szerepét vizsgáló tanulmánykötet Török Zsuzsa, valamint Domokos Mariann és Gulyás Judit szerkesztésében.
A hosszú 19. század második felében az oktatás kiterjesztése révén Magyarországon egyre több nőnek volt lehetősége részt venni az irodalom más rétegeitől elkülönülő gyerekirodalom létrehozásában. A gyerekirodalom mint a könyvpiac és a sajtó speciális szegmense olyan társadalmi lehetőséget kínált a középosztálybeli nők számára, amelyben az írói szerep vállalása – a gyereknevelés természetesnek tekintett női feladatával összhangban – legitim tevékenységként jelenhetett meg.
A kötet tanulmányai a női szerzőség és a gyerekirodalom összefonódó történetét vizsgálják Bezerédj Amália Flóri könyvének, az első, nyomtatásban megjelent, női szerzőségű magyar nyelvű gyerekkönyvnek a kiadását (1840) követő mintegy nyolcvan évben. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a gyerekeknek szánt szövegek didaktikai és szórakoztató funkciók betöltésén túl a női írói pályák kiépülésében és intézményesülésében is meghatározó szerepet játszottak. A kötet emellett a magyar gyerekirodalom kevéssé feltérképezett korai történetének megértéséhez kínál szempontokat és értelmezéseket.
Tartalom
Vigyikán Villő: „Hiszen nekünk egymással a legbizalmasabb barátságban kell élnünk”: Az első magyar gyereklapok „ideális” olvasói
Török Zsuzsa: Pedagógus és lapszerkesztő: Kalocsa Róza útja A Méhecske című folyóiratig
Hansági Ágnes: „Csak az a kár, hogy a kicsikét [Margitkát] nem Jenőnek hívják”: A gyerekirodalom kérdése a Magyar Szalonban
Gulyás Judit: Száműzetés, boldogulás, boldogság: Pulszky Teréz angliai emigrációban írott karácsonyi mesejátékai
Domokos Mariann: Hol volt, hol nem volt mesekönyvek: Faylné Hentaller Mária és a formálódó magyar gyerekirodalom
Bozsoki Petra: Honleánykák: Közösségi fókuszú önformálás Kánya Emília Emma és Róza című elbeszélésében
Hermann Zoltán: „Beteg, nagyon beteg volt e haza…”: Vachott Sándorné: Szikláry Ilona, történeti beszély az ifjúság számára
Mészáros Zsolt: „[F]iatal leány irt: tele álmokkal”: Wohl Stephanie regekönyve (1865)
Vojnics-Rogics Réka: Megtalálni a boldogság útját: Tutsek Anna lányregényeinek narratív mintázatai és a serdülő lány ifjúsági irodalmi típusa
Béres Norbert: A gyerekliteratúra kezdetei: Kontextusok Bezerédj Amália Földesi estvék című művéhez
Kucserka Zsófia: Tanító nők: Didaxis, irodalom, nők
Mikos Éva: Nemi és társadalmi szerepek Benedek Elek irodalmi programjában
Fedeles-Czeferner Dóra: Schwimmer Rózsa és a Tisza Tales
Frauhammer Krisztina: A láthatatlan írónő: Blaskó Mária, a katolikus gyerekirodalom úttörője
A Reciti Konferenciakötetek sorozatában megjelent kiadvány hozzáférhető, olvasható és letölthető itt.
