Az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézete és a Magyar Néprajzi Társaság Film- és Fénykép Szakosztálya 2025. december 4–5-én konferenciát rendezett a dia és a diafilm forrásértékéről és kutatási lehetőségeiről.
Nagy érdeklődés kíséretében, jó hangulatban került sor a dia és a diafilm tudományos feltárását első alkalommal középpontba állító konferenciára és kerekasztal-beszélgetésre, amelyet Intézetünk a Magyar Néprajzi Társaság Film- és Fénykép Szakosztályával közösen szervezett. A megnyitón Balogh Balázs, az ELTE HTK főigazgatója és Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke köszöntötte a vendégeket, majd a szervezők (Bata Tímea, Domokos Mariann) rövid bemutatkozását követően kezdetét vette a kétnapos tanácskozás. Az előadások és a kísérőrendezvény az MTA Humán Tudományok Kutatóházában zajlottak, a lebonyolítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Életkép a kétnapos tanácskozás egyik teltházas előadásáról. Fotó: Domokos Mariann
A „fordítós filmekre” nem csupán a nosztalgia jegyében tekinthetünk, hanem különböző történeti és társadalomtudományi diszciplínák felől is számot vethetünk múltjával, forrásértékével és vizsgálati lehetőségeivel. A konferencia elsődleges célja éppen az volt, hogy alkalmat nyújtson a dia, diafilm műfaji sokféleségére vonatkozó, eddig széttartó, történeti jellegű kutatások megismerésére, módszertani problémák megfogalmazására, valamint az újabb eredmények és tapasztalatok megosztására. A rendezvényen két ország 19 intézményéből összesen 35 résztvevő osztotta meg tapasztalatait és dilemmáit a hallgatósággal. A szervezők örömére a kutatóintézetek és az Országos Széchényi Könyvtár mellett a tanácskozáson három egyetem (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), valamint számos fővárosi (Néprajzi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum) és vidéki múzeum (Göcseji Múzeum, Thúry György Múzeum, Savaria Múzeum) munkatársai is részt vettek. Intézetünket előadóként Tamás Ildikó, Szilágyi Zsolt, Nickel Vira Réka, Domokos Mariann, szekciók elnökeiként pedig Landgraf Ildikó és Ispán Ágota Lídia képviselték.
Bata Tímea előad Szeghalmi Gyula üvegdiáiról. Fotó: Csorba Judit
Tamás Ildikó előadótársával, Tömő Ákossal (ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa és Ruszisztika Doktori Program) A „szocialista jó ízlés”: Divat és mediatizáció címen tartott közös prezentációt. Előadásukban amellett érveltek, hogy a diafilm a viseletkultúra számára egy sajátos kommunikációs csatornát képviselt, amelyen az 1950-es évektől az 1980-as évekig számos divattal, stílussal és öltözködéssel kapcsolatos téma jelent meg. A nyomtatott sajtó tágabb kontextusában elemezték a diakockák tematikus eszköztárát és stílusjegyeit a társadalmi normakorrekcióra vállalkozó szocialista modernizációs törekvések diskurzusában. Mindennek különös hangsúlyt ad az a tény, hogy a falusiak saját viseletének elhagyása is ebben az időszakban vált visszavonhatatlanná, ezáltal sokak számára megszűnt az az öltözködési kultúra, amelyben otthonosan és biztonsággal tudtak tájékozódni.
Szilágyi Zsolt A mongol szocialista modernizáció vizuális reprezentációja címen azt mutatta be, hogy milyen képet közvetítettek a szocialista Mongóliáról az 1950–1960-as években Magyarországon készült diafilmek. Az előadás áttekintette, hogy a választott médium milyen témákat, milyen narratív keretbe ágyazva és milyen céllal jelenített meg. A vizsgált felvételekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a filmek a korszak hivatalos állami propaganda-rendszerébe illeszkednek és mint ilyenek, a szocialista gazdasági átszervezés modernizációs példáit sikerként emelik ki. Jó kontrasztot nyújtanak ehhez a korszakban a terepen dolgozó kutatók fotói, amelyek alapvetően eltérő perspektívákat, megközelítéseket és érdeklődést reprezentálnak.
Nickel Vira Réka A munkásság képe diafilmeken című előadásában korábbi kutatásait folytatva arra tett kísérletet, hogy bemutassa a 20. századi munkáskép változását, valamint a munkásság önmagáról alkotott képének formálódását a rendelkezésre álló fekete-fehér üvegdiák és diafilmek segítségével.
Domokos Mariann Szájtól szlájdig címen a magyar népmesék mediatizáltságára vonatkozó újabb kutatási eredményeit összegezte. Előadásában a kezdetektől napjainkig kísérte nyomon a magyar prózafolklór reprezentatív műfajainak diaadaptációit, bemutatva a közöttük lévő mediális, tematikus és stilisztikai összefüggéseket. Kiemelte, hogy az ismeretelmélet szempontjából érdemes volna az eddigieknél módszeresebben reflektálni arra a folyamatra, amelynek során a média és a népi kultúra kölcsönhatásában a folklórként értelmezett jelenségek nem csupán megkonstruálódnak, de tovább is hagyományozódnak.
Sztereó diapozitívokat szemlél a közönség 3D-szemüvegben Szegedy-Maszák Zsuzsanna előadása alatt. Fotó: Bata Tímea
Az interdiszciplináris konferenciát általánosságban véve a tematikus és módszertani sokszínűség jellemezte: a két nap során összesen kilenc szekcióban 33 előadó 31 előadása hangzott el a népművelés és agitáció, a technika- és intézménytörténet, az archívumok és archiválás, az alkotók és műhelyeik, a néprajzi dokumentáció, valamint a mediatizáció és reprezentáció kulcsszavak köré csoportosítva. A tanácskozás a diapozitív fotóműfajokat új megvilágításba helyezte azáltal, hogy a kulturális és vizuális antropológia, az etnológia, a néprajz, a folklór, a történettudomány, a művészettörténet és a régészet képviselői, valamint múzeumi szakemberek egymás vizsgálatait kiegészítve és inspirálva kutatási tárgyként és sok esetben még további feltárást és elemzést igénylő forráscsoportként közelítettek hozzájuk.
Kerekasztal beszélgetés résztvevői: Sárközy Réka, Székely Iván, Lendvai Gabriella és Bíró Ferenc. Fotó: Domokos Mariann
A konferencia kísérő rendezvényeként december 4-én késő délután, a szakmai programot követően meghívott vendégekkel és lelkesen kitartó közönség előtt került sor a diafilm múltjáról és jövőjéről szóló kötetlen kerekasztal-beszélgetésre. A beszélgetésen Sárközy Réka, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútárának vezetője, Lendvai Gabriella, a Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője, Székely Iván, a Blinken OSA kutatóprofesszora, valamint Bíró Ferenc, a Diafilm-történeti Gyűjtemény és a Virtuális Diamúzeum tulajdonos alapítója vettek részt. A beszélgetés során szó esett az archiválás, a hozzáférés és a kereshetőség, illetve a közzététel és a feldolgozás megvalósíthatóságáról és problémáiról, ezen túl a napjainkban újra, immár sokadszorra virágkorát élő diafilm-gyártás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetett a hallgatóság.
A konferencia programjai és absztraktjai letölthetők innen és innen.
Domokos Mariann
