„Országnak nagy örömével…” Konferencia Szent István királlyá koronázásának 1025. évfordulója tiszteletére címmel rendezett tudományos ülést a Szent István Király Múzeum és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont 2025. november 28-án. A rendezvényen, amelyre a székesfehérvári Városháza dísztermében került sor, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézetből Iancu Laura és Magyar Zoltán adott elő.
Az interdiszciplináris konferencia a Szent István korával és alakjával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket ismertette régészeti, történeti, művészettörténeti és néprajzi szempontból. A néprajzi témájú előadások a konferencia harmadik szekciójában hangzottak el, amelynek keretében Iancu Laura és Magyar Zoltán előadása is elhangzott.
Magyar Zoltán előadás közben. Fotó: Szabados György
Magyar Zoltán előadása Szent István király alakja a néphagyományban címmel mindazokat a narratív hagyományokat mutatta be, melyek az évszázadok folyamán Szent István alakjához tapadtak. Áttekintésében az előadó sorra vette a magyar nyelvterület ama tájegységeit, ahol számottevő mértékben fennmaradtak Szent István királyról szóló mondák, esetenként kisebb mondakörök is – a nyugati határszéltől Somogy és Fejér megyékig, a felföldi Zoborvidéktől, az Alsó-Garam mentétől egészen Biharig és Moldváig. Az előadás kitért arra, hogy az államalapító király kultusza a magyarokon kívül a Magyar Királyság területén élő többi nép körében is létezett, valamint hogy a róla fennmaradt epikus tradíciók a történeti hősökkel kapcsolatos folklórhagyományok egyik leggazdagabb részét képezik.
Iancu Laura előadása. Fotó: Szabados György
Iancu Laura Kultusz, identitás, politika: Szent István Moldvában címmel tartott előadást. Ennek során a történeti források adatai és a legújabb kori néprajzi adatok ismertetése révén áttekintést nyújtott a szent király moldvai tiszteletéről a 15–16. századtól napjainkig. A kultusz nyomait a településnevek (pl. Kickófalva/Steckófalva/Istvánfalva/ Teţcani) és a templomi patrocíniumok (Kickófalva; Szőlőhegy/ Părgăreşti; Magyarfalu/Arini; Pusztina/Pustiana) mellett a vallásos folklór (népénekek, legendák, mondák) szövegei tanúsítják. A Boldogasszony anyánk… mellett, a Hol vagy magyaroknak valamint az Ó, Szent István dicsértessél… kezdetű, Szent Istvánról szóló népénekek a katolikus magyarok körében identitást kifejező és erősítő szerepet töltöttek be. A 19. század végén intézményesülő helyi katolikus egyházmegye intézkedései révén a magyar szentek s így Szent István titulusai is lekerültek a katolikus templomok oltárairól. Napjainkban Moldvában a székelyek által alapított Pusztinán áll Szent István tiszteletére szentelt templom. Ugyanitt működik a magyar királyról nevezett egyesület, amely a kultusz fenntartásában is tevékenyen részt vesz.
Iancu Laura – Magyar Zoltán
