Magyar boszorkánykönyv: Maleficiarium Hungaricum címmel jelent meg Magyar Zoltánnak, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársának új könyve a Cser Kiadó gondozásában.
A könyv a 2023-ban megjelent, és két év alatt hat kiadást megért Bestiarium Hungaricum alkotóinak (Magyar Zoltán, valamint Németh Gyula és P. Szathmáry István illusztrátorok) újabb kötete, amelynek témája a magyar néphitben és az epikus népköltészetben központi jelentőségű hiedelemalak, a boszorkány alakja. A kiadványt a szerzők 2025. október 12-én mutatták be nagy érdeklődés mellett az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.
A könyvbemutató plakátja. Készítő: Cser Kiadó
A Maleficiarium Hungaricum a boszorkány alakjának népköltészeti univerzumát tárja az olvasók elé, a benne közreadott történetek pedig megjelenítik a magyar kulturális örökség legfontosabb ide sorolható motívumait és témacsoportjait.
A könyvet a magyarországi boszorkányság kutatástörténetét, valamint a téma fő jellemzőit bemutató tanulmány vezeti be, és hasonló elméleti áttekintés minden bemutatott narratívtípus, illetve témakör kapcsán olvasható. A kötet szerkezetileg öt fő egységre tagolódik.
Az általános bevezetést követően a második rész a magyar népmesék boszorkányát mutatja be, különös tekintettel azokra a mesetípusokra, melyekben e mesei szereplő – mint ártó szándékú, negatív alak – hangsúlyos jelleggel megjelenik (sárkányok anyja; erdei boszorkány; emberevő boszorkány; katonákat teremtő boszorkány; ármánykodó boszorkány; az ördögön is túltevő boszorkány). A harmadik nagy fejezet a magyar néphit boszorkányának népköltészeti regisztere: 27 alfejezetben ad válogatást a magyar szövegfolklórban legjellemzőbbnek tekinthető mondatípusokról és témakörökről, a boszorkánytudomány megszerzésétől a boszorkány haláláig és visszajárásáig. A kötet utolsó nagy fejezete egy sajátos, átmeneti hiedelemlény, a szépasszony narratív hagyománykörét vázolja fel, a bemutatott narratívtípusok által is jelezve, hogy az sok tekintetben unikális folklór örökség, a tündérek „elboszorkányosodását” jelző fejlemény a magyar népköltészetben.
Az egyes fejezetek és alfejezetek bevezető elméleti tanulmányát minden esetben a folklóralkotások szövegtára, valamint a közreadott történetek illusztrációi (színes és fekete-fehér grafikák) egészítik ki. A könyvet a boszorkány alakját megörökítő néprajzi irodalom válogatott bibliográfiája zárja.
A könyvbemutatót követő dedikálás. Fotó: Fekete-Hinsenkamp Celesztina
Magyar Zoltán
