2025. október 9–11. között került sor az Interweaving Languages: Multilingualism in Art and Education című nemzetközi konferenciára az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a LangueFlow nemzetközi kutatócsoport és a Bielefeldi Egyetem közös szervezésében Budapesten, amelyen Tamás Ildikó, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa tartott előadást.
A közel ötven előadás és az azt kiegészítő programok (kerekasztal-beszélgetés és filmbemutatók) során számos diszciplína képviselői folytattak párbeszédet a nyelvek és a kultúrák kölcsönhatásáról, a nyelvi hibriditásról, és arról, hogy ezek a tényezők miként befolyásolják a hétköznapi és művészeti diskurzusokat. Az esettanulmányok az irodalmon, képzőművészeteken, filmművészeten, színházon, zenén és az oktatáson keresztül reflektáltak a konferencia központi kérdésfelvetéseire, bemutatva, miként lépnek egymással kölcsönhatásba a nyelvek, és hogyan alakul ki a nyelvi hibriditás mint kreatív vagy identitásképző tényező. A központi témák között szerepelt például, hogy miként jelennek meg a code-switching, code-mixing és egyéb transzlingvális megoldások a folklórban és a művészi alkotásokban, hogyan épülhet be a többnyelvűség az oktatási módszertanokba, illetve miként használhatják az alkotók tudatosan a többnyelvűséget. Egy dedikált panel foglalkozott a magyar viszonyokkal: hogyan jelennek meg a magyar nyelvi elemek a többnyelvű művészetben és hogyan viszonyul az oktatás a regionális nyelvekhez vagy a kisebbségi nyelvek használatához.
Tamás Ildikó előadás közben. Fotó: Csáji László Koppány
Tamás Ildikó előadása a Multilingualism in Music című szekcióban hangzott el. The Language of Yoiks as an Alternative Means of Communication among the Sámi című előadásában a számi jojkák szövegének jelentős részét kitevő halandzsa alkotásokról beszélt: saját esettanulmányai és a Néprajztudományi Kutatóintézet honlapján található Jojkaadatbázis példái révén mutatta be, hogy a „nonszensz” folklórszövegekhez – bár denotatív jelentést általában nem hordoznak, érzelmi és szituatív jelentések kapcsolódnak, ezáltal az egyes közösségeken belül működő kódrendszer is. A számik körében a jojkák a beszélt nyelv mellett önálló, zenei eszközöket és verbális elemeket egyaránt használó kommunikációs formát képviselnek. Ezek a verbális elemek azonban több szinten – a fonológiától a szövegstruktúráig – eltérnek a beszélt nyelvtől.
Az előadó bemutatta, hogy a nonszensz szavak és szövegek felépítését is fonotaktikai és grammatikai szabályok határozzák meg, ezért sok tekintetben „nyelvként” érthetők és elemezhetők. A jojkák a számik kultúrájában a mindennapi és a rituális kommunikációban is a beszéddel összemérhető szerepet töltenek be. Mindez különösen érdekes a kisebbségi helyzetből adódó többnyelvű környezetben, ahol a jojka belső és interetnikus diskurzusokban kialakult kódrendszere nemcsak egyezéseket mutat a használók anyanyelvével, hanem számos vonatkozásban el is tér attól. Az idegen nyelvi hatások fonológiai szinten megragadható érzelmi jelentésekkel, belső kódokként épülnek be a jojkák kommunikációs struktúrájába.
Tamás Ildikó
(A szerző a címlapképet a konferencia hivatalos grafikai tervei alapján módosította, forrás: https://www.mma-mmki.hu/interweaving-languages-multilingualism-in-art-and-education/)
