Cs. Szabó László-díjban részesült Magyar Zoltán, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által alapított díj átadására 2025. szeptember 23-án került sor ünnepélyes körülmények között a Pesti Vigadó Makovecz-termében.
Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA rendes tagjának laudációja:
„»Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges.«” Sokan ismerik Kányádi Sándor Noé bárkája felé című költeményében ezt az örök érvényű intelmet, de kevesen fogadják is meg olyan mérhetetlen odaszánással, elkötelezettséggel és munkabírással, mint Magyar Zoltán. Aki debreceni és kolozsvári egyetemista kora óta rója a Kárpát-haza legkisebb falvait és ismert vagy ismeretlen kistájait is, hogy minél többet gyűjtsön, rendszerezzen és mutathasson föl abból a temérdek értékből és kultúrkincsből, amelyet édes magyar népünk alkotott meg és halmozott fel évszázadok, évezredek alatt.
Költőként, irodalmárként, esszéíróként, néprajztudósként, kultúr- és művelődéstörténészként, szerkesztőként – kivételes arányú és minőségű (nemzetközileg is elismert) eddigi életművében (másfél százhoz közelítő önálló könyvében, idegen nyelveken, angolul, németül, latinul is): páratlan gazdagsággal kutatja föl szellemi és tárgyi népművészetünk, néphagyományunk még fellelhető örökségét (Erdélytől a Felvidékig, Délvidéktől a Kárpátaljáig az elszakított térségekben is – és tovább mindenütt a teljes magyar nyelvterületen, el egészen a moldvai Csángóföldig), amely örökség nemzeti identitásunk elorozhatatlan fundamentuma.
Mesék, mondák, regék, legendák, hiedelemtörténetek, balladák, archaikus imádságok, énekek, versek rengetege, kultikus ősi emlékek szentekről, hősökről, királyokról, fejedelmekről – mindez lenyűgözőn tárul elénk monumentális történeti népmonda-gyűjteményeiben és azokat tudományosan feldolgozó témakatalógusaiban; az Árpád-házi géniuszainkat megelevenítő vagy a mai népi mesemondókat bemutató (a Duna Tévé számára forgatott) dokumentumfilmjeiben; vagy a régiség megannyi szakralizált alakjának hagiográfiai-ikonográfiai értelmezésével is kikerekített képes albumainak sokaságáig terjedő kiadványaiban, alkotásaiban. Egész kutatócsoportok dicsőségére is válhatna, amit ő egyszemélyben elvégzett folkloristaként, kultúrhistorikusként, művészeti íróként. A Cs. Szabó László-díj most mindennek a nagyrabecsülését jelzi.”
A Cs. Szabó László-díj ünnepélyes átadása. Fotó: Kékesi Donát
Magyar Zoltán 1967-ben született Kiskőrösön. 1993-ban szerzett történelem-néprajz-irodalom szakos diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ugyanitt védte meg PhD disszertációját 2000-ben. Dolgozott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, a Magyar Nemzeti Múzeumban és a londoni The Grail Centre-ben. 1997 óta az MTA Néprajzi Kutatóintézetének (jelenlegi nevén: ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet) kutatója. Eddig 128 önálló kötete és több mint négyszáz egyéb tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven. Alapítója és szerkesztője a Magyar Népköltészet Tára, a Documentatio Folkloristica, a Documentatio Epica, a Documentatio Folkloristica Carpathica, A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestára és a Szakrális Népköltészet című szövegfolklorisztikai könyvsorozatoknak. 2011 óta az Ethno-Lore szerkesztője. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók repertoárja. Főbb művei: Szent István a magyar kultúrtörténetben (1996); Torna megyei népmondák (2001); Halhatatlan és visszatérő hősök (2001); A csángók mondavilága (2003); A magyar népi kultúra régiói II. (2011); A magyar történeti mondák katalógusa I–XI. (2018); Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus I–IV. (2021); Moldvai csángó mondakatalógus I–II. (2022); Történetmondás és ökológiai tudás (2022); Bestiarium Hungaricum (2023).
Az MMA 2025. évi díjazottjai. Fotó: Kékesi Donát
Magyar Zoltán
