A BTK Néprajztudományi Intézet Etnológiai Osztályának tudományos főmunkatársa, Sárközi Ildikó Gyöngyvér Berlinben tartott előadást a Transactions in Xinjiang: Cultural, Socio-economic and Historical Sources on the Chinese Western Regions (1750–1976) című nemzetközi konferencián.

Északnyugat-Kínában, a mai Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén ezer szálon fonódik össze az ott élő, különböző nyelvű, kultúrájú és vallású etnikumok történelme. A vidék földrajzi elszigeteltsége miatt az ott élő népek egészen a 20. század első harmadáig viszonylagos elszigeteltségben éltek, páratlan kulturális örökséget hagyva utódaikra, akik mind a mai napig igyekeznek megőrizni nyelvüket, valamint vallási és kulturális hagyományaikat.

A Xinjiang páratlan kultúráját és történelmét középpontba állító nemzetközi konferenciának a Staatsbibliothek zu Berlin adott otthont, az esemény szervezői Aysima Mirsultan, Christine Moll-Murata és Björn Alpermann voltak. A konferencia 2025. július 16-án vette kezdetét, Ablet Kamalov (Turan University, Kazahsztán) The Social History of the early 20th Century Kashgaria című előadásával.

A konferencia helyszíne. Fotó: Sárközi Ildikó Gyöngyvér

A három napon keresztül zajló konferencián japán, ausztrál, török, német, amerikai, svéd és cseh kollégák vitatták meg az északnyugat-kínai régióra vonatkozó ismereteiket, új tudományos eredményeiket. Magyarországot Sárközi Ildikó Gyöngyvér képviselte, aki 2010 és 2019 között több éven át folytatott terepmunkát a xinjiangi Ili folyó völgyében élő sibék között.

From the Periphery of the Periphery: On Indigenous Researchers through the Portrait of a Sibe Amateur Local Historian című előadásának középpontjában a terephez való hozzáférést befolyásoló tényezők kérdése állt. Annak érdekében, hogy e tényezőket láthatóvá tegye, Sárközi Ildikó Gyöngyvér mindenekelőtt azt mutatta be, hogyan formálódtak azok az intézményes keretek, hogyan keletkeztek azok a szakmai közösségek, amelyeken belül az antropológiai tudás aktualizálódott Kínában, és amelyek egyszersmind az ő terepmunkáinak is intézményes hátteret biztosítottak.

Ezt követően tért át azoknak az őslakos kutatóknak a bemutatására, akik már az 1930-as években nagymértékben hozzájárultak az antropológia tudományának fejlődéséhez Kínában. Természetesen az a politikai és gazdasági háttér, amely meghatározta ezeknek a kutatóknak a tevékenységét, idővel sokat változott, amivel szoros összefüggésben változott annak lehetősége is, hogy ezek a kutatók mikor, milyen mértékben vehettek részt a tudományos tevékenység „központjainak” munkájában. Mellettük pedig megjelentek a Kína határain belül élő etnikai kisebbségek saját kutatói, akiknek befolyása megkérdőjelezhetetlen a terepmunka-lehetőségek tekintetében is.

Ezeknek a bennszülött kutatóknak a jelentőségét Sárközi Ildikó Gyöngyvér egy 1938-ban, Xinjiangban született sibe családfaíró, Guan Wenming életén és munkásságán keresztül mutatta be. Előadása a konferencia szervezőinek reménye szerint egy közösen tervezett publikációban lát majd napvilágot.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Sárközi Ildikó Gyöngyvér