2025. június 10–13. között Ljubljanában rendezték meg az Ours, Yours, Theirs, No One’s? Heritage of Multicultural Areas című nemzetközi konferenciát a Szlovén Akadémia Népzenei Intézete szervezésében, melyen Domokos Mariann, Ispán Ágota Lídia és Nickel Vira Réka képviselték a BTK Néprajztudományi Intézetét.
A konferencia célkitűzése az volt, hogy a különböző kultúrák és nyelvek találkozási területein értelmezze az örökség és örökségképzés jelentőségét, bemutassa, hogy milyen hatással voltak e folyamatokra a politikai határok módosulásai, a demográfiai változások, valamint a múlt és emlékezet eltérő értelmezéseivel járó „összeütközések”. A konferencia – Anja Moric és Marjeta Pisk szervezők személyén és számos előadón keresztül – szorosan kapcsolódott a ZRC SAZU Népzenei Intézetében folyó, The Weight of the Past: The Heritage of a Multicultural Area: the Case of Gottschee című kutatási projekthez.
Az elsősorban néprajzkutató, antropológus résztvevők mellett történészek, örökségkutatók, társadalomföldrajzosok, irodalmár előadók egyaránt szerepeltek, földrajzilag pedig főképp a délszláv országokat képviselték, de érkeztek előadók Lengyelországból, Ukrajnából és Németországból is. A 23 előadás számos tematikus csomópont köré szerveződött.
Külön blokkban kaptak helyet a fesztivalizáció, a performatív művészeti projektek és a kulturális turizmus kérdéskörét vizsgáló előadások. A szekcióban Ispán Ágota Lídia egy észak-magyarországi, belső perifériaként azonosított járás közösségi rendezvényei kapcsán bemutatta, milyen örökségkonstrukciós folyamatok zajlanak az elvándorlás és elöregedés, valamint a szegregáció és dzsentrifikáció által egyaránt érintett térségben, kiemelten reflektálva arra, kinek a hagyománya jelenik meg a helyi örökségképző gyakorlatokban.
A képen Ispán Ágota Lídia előadás közben. Fotó: Jana Rajh Plohl
Több előadás is az ipari múlt emlékeit, újrahasznosításukat, a megváltozott közösség hozzáállását helyezte középpontba. Nickel Vira Réka Miskolc-Pereces egykori bányatelep épített örökségét, és a helyi hagyományőrző civilek, az Új Bányamécs Baráti Kör örökségesítési és hagyományteremtő törekvéseit mutatta be. A perecesi lokális társadalom összetételének változásain keresztül vizsgálta az ipari örökséghez kötődő lakosság megküzdési stratégiáit és közösségépítő képességét.
A képen Nickel Vira Réka előadás közben. Fotó: Ispán Ágota Lídia
Az etnikus folklór örökségesítését vizsgáló előadások elsősorban a népzene kortárs, lokális szerepére, a különféle civil kezdeményezések jelentőségének bemutatására és a népmesei hagyomány történeti konstrukciójára helyezték a fókuszt. Domokos Mariann online megtartott előadásában a székely népmeséknek a magyar folklórban betöltött sajátos státuszáról és az ezzel kapcsolatos örökségesítési folyamatokról beszélt, különös tekintettel Kriza János és Benedek Elek emblematikus gyűjteményeire, valamint a magyar nemzeti identitás formálásában betöltött szerepükre.
Munkatársaink az MTA által támogatott Populáris kultúra, örökség, identitás: történelmi folyamatok és kortárs gyakorlatok Magyarországon és Szlovéniában című bilaterális projekt keretében vettek részt a szakmai tanácskozáson.
Számos előadás a különféle háborúk nyomán jelentős népességcserén átesett térségek konfliktusokkal terhelt, nehéz, disszonáns örökségét helyezte vizsgálódásai középpontjába, hangsúlyosan bemutatva, hogyan viszonyulnak a különféle nemzetiségek a másik – gyakran már csak hátrahagyott – örökségéhez. A problémakört felvezető plenáris előadást az ismert amerikai történész, Pieter M. Judson tartotta, számba véve, hogy a 19. század végi nacionalista mozgalmak milyen statisztikai, kulturális, jogi érvek mentén igyekeztek egyértelmű nemzeti határokat kijelölni a soknemzetiségű Habsburg Birodalomban.
A konferencia hátterét képező projekthez is több előadás kapcsolódott. A délkelet-szlovéniai Gottschee régió, melynek központja Kočevje, a 14. századtól népesült be német telepesekkel. A sajátos, középkorias német nyelvi dialektust beszélő lakosság döntő többsége a náci propaganda hatására áttelepült az akkori Német Birodalom területére, ahonnan a háborút követően szétszóródtak Ausztriába, Németországba, legnagyobb létszámban pedig az Egyesült Államokba, és csupán néhány száz főnyi népesség maradt a Gottschee régióban. A szinte kiürült területre később Szlovénia számos vidékéről érkeztek új betelepülők. Az előadók betekintést nyújtottak a prédikációk nyelvhasználata körül zajló 19. század végi lokális küzdelmekbe, valamint a régió zenei és népmesei örökségébe.
A Gottschee régió nemzetiségi folklórcsoportjának fellépése Ljubljanában. Fotó: Jana Rajh Plohl
A német múlt mellett a térség nehéz örökségét képezik azok a 2. világháborút követő időszakból származó, a rendszerváltás előtt a közbeszédben tabusított tömegsírok is, amelyekben a kommunista rendszer ellenségeiként kezelt személyek, főképp katonák nyugszanak. Régészeti feltárásuk, a halottak exhumálása csupán az utóbbi pár évben kezdődött meg. A térségbe szervezett kirándulás alkalmával a konferencia résztvevői meglátogatták a Kočevjei Múzeum német örökséget feldolgozó kiállítását, továbbá megtekintették a tömegsírok helyszínein kialakított emlékhelyeket és a 2. világháborús partizán főhadiszállás egykori barakk épületeit is.
Emlékhely a Kočevski Rog egyik karsztbarlangjában feltárt tömegsír helyszínén. Fotó: Ispán Ágota Lídia
A konferencia programja és absztraktjai ITT érhetők el.
