A 25 éves munkásságának elismeréseként tekint Sántha István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa a 2015-ös Magyar Felfedező Nagydíjra, amelyet május 9-én vehetett át, a Felfedezők napján - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
A díjat gondozó Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány kuratóriumának indoklása szerint az ismert kutató szibériai expedícióival és kulturális örökségfeltáró munkájával érdemelte ki az elismerést. Sántha István, a Magyar Felfedező Nagydíj történetének harmadik kitüntetettje.
A kutató felidézte, hogy az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején sokan, sok fele próbálkoztak, voltak, akik Kubába, Kínába mentek, ő maga Szibéria felé vette az irányt. Kezdetben a sámánizmussal, valamint az erdő-puszta határterületek kulturális kontaktzónájának kutatásával foglalkozott, majd a későbbiekben a helyi vadászó-gyűjtögető népek egyenlőségi alapon szerveződő társadalmait vizsgálta.
Sántha István ez idáig két nagy expedícióban vett részt: 2000-ben egy Bajkál-vidéki nagyállattartó mongol népcsoport életét vizsgálta, a 2008-2009-es expedícióra pedig már a szociál-antropológusként dolgozó felesége is elkísérte. Mint fogalmazott, egy egyéves expedíció során az ember beleolvad egy másik közösség életébe. Ez fontos periódus, hiszen egy év alatt rengeteget változik az ember, különösen, ha idegen közegben van, így nagy a veszélye, hogy már más valaki lesz, amikor visszatér.
A kutató szerint egy-egy terepmunka alkalmával nagyjából két hétre van szükség ahhoz, hogy az ember kommunikálni tudjon a helyiekkel.
A technikai felkészülésről szólva elmondta, hogy a száz kilogramm feletti felszereléseket mindig az éppen adódó közlekedési módokon - busz, kis terepjáró, lánctalpas tank, ló, rénszarvas, vagy gyalog - kell elszállítani a kutatása szempontjából lényeges területre. Mint hozzátette, egy-egy expedíció akár egyéves előkészületet is igényelhet, jelenleg azonban nem készülnek újabb útra.
(Forrás:MTI)
