Ethno-Lore XL. 2023. 335–358.

Babai Dániel – Molnár Zsolt: „Hogy hamarább bépástosodjon…” A gyepgazdálkodás jelentősége egy társadalmi-ökológiai rendszer működtetésében

https://doi.org/10.58449/EL.2023.14

Absztrakt: Az európai kultúrtájakban működő integratív, komplex társadalmi-ökológiai rendszerek stabilitását az alkotóelemek struktúrája, funkciója, a szabályozó negatív visszacsatolások, valamint a természeti erőforrások kezelése, a külterjes tájhasználat határozzák meg. Ezek a rendszer-elemek biztosítják a természetes és antropogén zavarások hatásainak kiküszöbölését, a rendszer rezilienciáját. A kultúrtájak jellegzetes élőhelyei az erdők helyén kialakított, fajgazdag hegy- és dombvidéki irtásrétek. Külterjes használatuk és kezelésük a fajkészlet alakításával befolyásolja a gyepek rezilienciáját. Célunk volt a gyepgazdálkodás, különösen a szénatörek alkalmazásának irtásrétek fajkészletére, rezilienciájára gyakorolt hatásának vizsgálata. A kutatás a Keleti-Kárpátokban, Gyimesben valósult meg 2014 és 2020 között, összesen 45 résztvevővel készített 78 félig strukturált interjú segítségével. A gyimesi gyepgazdálkodás számos eleme befolyásolja a gyepek működésében fontos fűfélék, pillangósok és egyéb virágos fajok számát, arányát. A talaj termőképességének növelése, istállótrágya vagy műtrágya alkalmazása számos faj jelenlétét befolyásolja. Általában pozitívan hat a különböző fűfajokra, miközben a pillangósok és egyéb virágos fajok aránya vagy fajszáma némileg csökken. A szénatörek a gyepek fajkészletének mintegy kétharmadát tartalmazva biztosítja a fajgazdagság regenerálását, illetve a természetes és antropogén zavarások hatásainak kiküszöbölését. A gyimesi külterjes gyepgazdálkodás a gazdálkodók tudatos döntései révén jelentős mértékben befolyásolja a gyepek fajkészletét, ezzel biztosítva a gyepek gyors regenerációját és a funkcionális redundanciát, növelve azok stabilitását és rezilienciáját.

Kulcsszavak: társadalmi-ökológiai reziliencia, gyepgazdálkodás, szénatörek, Gyimes

PDF