2024. május 30-án, a Szent Jobb ünnepén, a budapesti Szent István-bazilikában Juhász Katalin, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa hetedik alkalommal szervezte meg népi hangszeresek, énekesek és egyházzenészek közös zenei szolgálatával az ún. „folkmisét”.
A 2017-es első alkalom óta immár hagyománnyá vált ünnepet az utóbbi években a Szent István-bazilika kisbúcsújaként tartják számon. A folkmise jó példája annak, hogy a művelődéstörténeti, egyházzenei és népzenei kutatások eredményei miként hasznosulhatnak a gyakorlatban.
A budapesti Szent István-bazilika kisbúcsúját és egyben a Szent Jobb átvitelének ünnepét immár hagyományosan ének- és zeneszóval ünneplik az esztergomi főszékesegyház társbazilikájában: május 30-án államalapító szent királyunk ereklyéje és emléke előtt ezúttal is gregoriánnal és népénekes folkmisével tisztelegtek, amelyet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent Jobb őre mutatott be.
A rendhagyó liturgikus zenei szolgálatot 2017 óta minden évben Juhász Katalin néprajzkutató, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szervezi, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, a Történelemelméleti Tanszék vezetője, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének oktatója szaktanácsadói közreműködésével.
A „folkmise” ötlete Halmos Bélától (a táncházmozgalom egyik alapítójától) származik, aki munkatársaival már 1990-ben elkészítette a folkmise vázlatos tervét, megjegyezve, hogy a részletes forgatókönyv elkészítéséhez további kutatómunka szükséges. Ezt Medgyesy S. Norbert, Kovács Andrea (egyházzene-történész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos kutatója) és szerzőtársaik végezték el, és adták közre az Énekek Szent István király tiszteletére című reprezentatív énekes- és olvasókönyvben (Magyar Napló, 2014).
A kötet az országalapító királyunk szentté avatása, 1083 és a 20. század eleje között keletkezett legértékesebb liturgikus és népi alkotásokat gyűjti egybe mai helyesírással és közérthető magyarázatokkal.
2017-ben az első folkmisére Medgyesy S. Norbert, Vakler Anna, a kötet hangzó mellékletének szerkesztője és Juhász Katalin válogatták ki az elhangzó liturgikus és népi gyűjtésű tételeket. A zenei szolgálat állandó résztvevői: a Magyar Tekerőzenekar (Havasréti Pál vezetésével), a Ward Mária Gimnázium tanárai, Rudolf Krisztina és Szabó Ágnes, a Budai Ferences Énekes Iskola tanára, Várföldi László vezetésével tanítványaik és további énekesek, valamint Faragó Ákos orgonista, akikhez az évek során még számos énekes és zenész csatlakozott.
A misén egyházzenei anyanyelvünk legszebb kincsei szólalnak meg: a Szent István-mise magyar nyelvű liturgikus énekei gregorián dallammal, többek között a két szólamban énekelt olvasmánnyal, az 1341 előtti időszakból fennmaradt Esztergomi kottás misekönyv hazai gregorián Alleluja tételével és egy 13. századi szekvenciával.
A népénekek közül a legjellegzetesebb és legősibb tételek hangzanak el bourdon népi hangszerek (tekerőlant és duda) kíséretével: Magyar hazánk, te jó anya… kezdősorral a 13. századi Szent István-himnusz, a legrégibb fennmaradt Szent István-népének az 1630-as évekből, a 18. századi Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… zoborvidéki dallamváltozata, valamint a moldvai csángómagyar Ó, Szent István, dicsértessél… népének, és annak dallamára a szintén 18. századi Ó, dicsőséges Szent Jobbkéz… kezdetű ének, amely az ereklye történetéről, benne az ünnep eredetéről is szól.
Mindezeket az énekeket a zsúfolásig megtelt bazilikában jelenlévő hívők és nem hívők együtt énekelték a zenei szolgálat résztvevőivel. Ez olyan közösségi élmény, ami évről évre igazi ünneppé, és egyúttal közkinccsé teszi a kutatások nyomán papíron, kottás formában közreadott zenei örökségünket.
A Magyar Kurír részletes beszámolója az eseményről, és a korábbi évekről szóló képes beszámolók ide kattintva olvashatók.
A fotókat Merényi Zita készítette.
