A Margó Irodalmi Fesztivál kiemelt programjaként 2023. október 15-én Magyar Zoltán Bestiarium Hungaricum: Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban című kötetét mutatták be a Millenárison.

Magyar Zoltán, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának legújabb kötete Bestiarium Hungaricum címmel a Cser Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet társszerzői Németh Gyula és P. Szathmáry István voltak, akik számítógépes festményekkel és linómetszetekkel jelenítették meg a könyvben szereplő hiedelemlényeket.

 

 A kötet szerzői (a könyvbemutató plakátja)

 

A Bestiarium Hungaricum: Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban című kötet az első olyan tudományos feldolgozás, amely a bestiárium műfaját a magyar folklór alapján önálló kiadvány formájában valósítja meg. Az album 31 fejezetében a magyar hiedelemvilág lényeit színes grafikák és fekete-fehér linómetszetek teszik élményszerűen átélhetővé Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai mellett. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé.

 

 A könyvet bemutató pódiumbeszélgetés a Millenárison. Fotó: Vas Gabriella

 

A kötetet a bestiárum műfajának történetét tárgyaló tanulmány vezeti be, majd négy tematikus fejezetben kerül sor a magyar folklór vonatkozó lényeinek áttekintésére – átfogó jelleggel, ám a teljesség igénye nélkül. Az első fejezet a voltaképpeni bestiárium: itt szerepelnek mindazok a főbb szörnyek és mitikus állatok, melyek többnyire a nemzetközi folklórból és kultúrtörténetből is ismertek (griff, táltos ló, sárkány, kígyó, vérmedve, óriásharcsa, víziborjú stb.), valamint a magyar hagyományvilág részeként hangsúlyos turul, csodaszarvas, tó ökre.

A második fejezet az ún. mitikus vagy természetfeletti lények „galériájába” nyújt betekintést a kísértettől a betegségdémonig, a lidérctől a váltott gyerekig, valamint a magyar néphagyomány egyetlen vámpírszerű lényéig, a noráig. Ám számos természeti démonról, égitestfaló lényről és gyerekijesztőről is itt esik szó. A könyv harmadik nagyobb egysége az átváltozó lényekről szól, hangsúlyos részeként a magyar werwolf-hiedelmek két fő alakjával, az erdélyi prikuliccsal, valamint a Kárpát-medence-szerte ismert farkasemberrel.

A kötet utolsó fejezete – mintegy függelékként – betekintést enged a magyar néphitben kiemelkedő jelentőségű, mágikus erejű, természetfeletti tudású/képességű szereplők népes csoportjába (boszorkány, halottlátó, táltos, garabonciás, mesterségek tudósai), kisenciklopédiaként is használhatóvá téve e csodás lényekről és állatokról szóló, kaleidoszkópszerű válogatást. Az egyes szócikkek jegyzetanyaga és a kötetvégi gazdag irodalomjegyzék az olvasók további tájékozódását és témában történő elmélyülését segíti.

 

A könyv dedikálása a Margó Fesztiválon. Fotó: Vas Gabriella