Korszakok, állomások és fordulópontok a csángómagyarok kutatásában című emlékkonferenciával tisztelgett a BTK Néprajztudományi Intézete Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas kutató előtt, születésének 120. évfordulóján. Iancu Laura összefoglalóját olvashatják a rendezvényről.
A Domokos Pál Péter-emlékkonferenciára a Humántudományok Házában került sor, 2021. szeptember 22-én. A konferencián hazai és határon túli magyar kutatók, történészek, néprajz- és népzenekutatók, nyelvészek előadásai hangzottak el.
A rendezvényt Dr. Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója és Dr. Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Balogh Balázs a tudós Domokos Pál Péter Isten-, haza- és magyarságszeretetét és szolgálatát méltatta, Richter Pál pedig zenetörténeti munkásságának egyedülálló eredményeit emelte ki.
A konferencia négy szekciójában egy-egy diszciplína jeles képviselőinek előadásai hangzottak el. Az első blokkban a Domokos Pál Péterre emlékező, és kutatási területeihez egyaránt kapcsolódó témákról esett szó. Halász Péter a Kájoni János-, Kővári Réka a népénekkutató, Seres Attila a kántorok jelentőségét kutató, Iancu Laura a Boldog Oláh Jeremiás-kutató Domokos Pál Péterről emlékezett meg. A Domokos Mária elnöklésével lezajlott szekciót Harangozó Imre személyes emlékeket felidéző előadása zárta.
A Barna Gábor elnöklése alatt zajlott második egységben a népszokásokról és az anyanyelvű hitélet helyi vezetőiről szóló előadások hangzottak el. Medgyesy S. Norbert a Domokos Pál Péter által is kutatott betlehemes játékról, Tánczos Vilmos a bogdánfalvi búcsúvezetőről, Andor Jánosról, Pávai István a szászkuti magyar közösség népzenéjéről és anyanyelvéről értekezett.
A nagyszámú érdeklődő közönség részvételével megtartott emlékülésen a moldvai magyarsággal kapcsolatos legújabb, napjainkban zajló kutatásokról a harmadik és a negyedik szekción elhangzott előadások nyújtottak igen izgalmas ízelítőt. Az asszimiláció történeti összefüggéseit Makkai Béla történész, míg a nyelvcsere legjelentősebb hatótényezőit (pl. a csángó-fogalom negatív hatását) Péntek János nyelvész ismertette. A Bodó Csanád által vezetett szekció záró előadásaiban a helyi (moldvai) szereplőkkel közösen végzett, az ún. részvételi kutatás keretében és módszerével zajló vizsgálatokat és azok első eredményeit ismertette Lajos Veronika, Barabás Blanka, továbbá a moldvai Fazakas-Timaru Carina és – videós bekapcsolódással – a szintén moldvai születésű Botezatu Isabella kutatók.
A konferencia utolsó egységében a népköltészet és a népnyelv, valamint a néprajzi és nyelvészeti gyűjtések területéről hangzottak el előadások. Mirk Kata-Szidónia a csíkszeredai gimnáziumban működő szakkörök tagjai által végzett néprajzi gyűjtésekről, B. Fodor Katalin az ELTE és a PPKE magyar szakos egyetemi hallgatóival közösen végzett, közel három évtizedet felölelő moldvai terepmunkákról számolt be. Jávor-Szelid Veronika a moldvai népdalok szövegvilágában tükröződő, erkölcs és szerelem összefüggéseit megjelenítő motívumokról, azok kognitív nyelvészeti interpretációjáról tartott érdekfeszítő előadást. A Szemerkényi Ágnes által vezetett szekció, illetve a konferencia egészét záró előadásában Vargha Fruzsina Sára számolt be a Tánczos Vilmos gyűjtéseit feldolgozó és közreadó, a Nyelvtudományi Intézet munkatársai által létrehozott adatbázisról.
A konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányok emlékkötet formájában is elérhetők, olvashatók lesznek a későbbiek során.
Iancu Laura
Az összefoglalóban szereplő fotókat Szilágyi Zsolt készítette.
