Beszámoló az MTA Néprajzi Kutatóintézet 2005. évi tudományos tevékenységéről

I. Az intézet fő feladatai a beszámolási évben

• kiemelt jelentőségű kutatások: a Magyar Néprajz, az Encyclopaedia of Hungarian Folk Culture című kézikönyvek elkészítése, a Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszer program munkálatai;
• társadalomtörténeti kutatások és a jelenkori kultúraváltozások vizsgálata;
• a népi kultúra tárgyi és szellemi örökségének forrásfeltárása, adatbázisokba való rendezése, elemzése;
• folklórszövegek (mesék, mondák, egyéb elbeszélő műfajok), a hitvilág és szokások forrásainak feltárása, adatbázisuk kiépítése, elemzése, a hagyományozódás kérdései;
• etnológiai kutatások;
• több, az egész szakmát érintő kiadvány szerkesztése, a hazai és külföldi néprajzi intézményekkel való kapcsolattartás, konferenciák, műhelyviták szervezése, valamint a nemzetközi kutatási programokba való bekapcsolódás.

II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága

• Kiemelt jelentőségű kutatások

  Tanulmányok készültek a Magyar Néprajz I. kötetéhez A magyar népesség története, A folklorisztika története Magyarországon, Az etnográfia története, valamint a Kulturális régiók és etnikai csoportok témakörökben.

  Befejeződött a három éves futamidejű (2003-2005) Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszer program. A projekt utolsó szakaszában (2005-ben) megtörtént a tudásbázis programozása, a már elkészült adatbázisrendszer feltöltése és a rendszeradminisztráció. A tudásbázis program, a prototípus és a teljes rendszer nyilvános része megtekinthető a www.ethnography.hu webcímen mintaadat-állomány felhasználásával (user: neprajz, password: n). A megvalósított rendszer biztosítja a néprajzkutatás szakértői munkájának integrálását. A néprajz egy-egy szakterületének feldolgozása a téma leginkább avatott szakértői több évtizedes kutatómunkájának modelljét reprezentálja. Míg a hagyományos kapcsolatrendszerben az egyes szakterületek között gyakorlatilag nem volt érdemi kommunikáció (nagymértékű átfedés, egy-egy kérdés egymástól eltérő megközelítése a jellemző), addig a jelen projekt tárgyát képező informatikai rendszer integrálja és közös platformra helyezi az egyes szakterületek munkáját, biztosítja az egymás közötti átjárhatóságot, egyúttal új szakértői megközelítésre, metodikára is lehetőséget ad. Míg a néprajzi atlasz hagyományos feldolgozási módszertana hosszú évek munkájának eredményeképpen tudott komolyabb következtetéseket, korrelációkat felmutatni, addig a most megvalósított rendszer pár gombnyomással megteszi ezt. A kutatók mellett a nagyközönség elsősorban a mindennapi életben megjelenő néphagyományok felismerésében, értelmezésében, erősítésében kaphat segítséget a rendszertől, ugyanis a falusi turizmus térhódításával összefüggésben is újraéledő néphagyományok gyakran összemosódnak, keverednek gyökér nélküli álszokásokkal. Az elkészült adatbázisok a tájjelleg, az eltűnő, illetve átalakuló hagyományok pontosításában, megőrzésében is segítséget adnak.

• Társadalomtörténeti kutatások és a jelenkori kultúraváltozások vizsgálata

  Az intézet az egész szakma számára nyitott konferenciák keretében foglalta össze a rendszerváltozás óta eltelt időszak falusi közösségeinek társadalmi és gazdasági folyamatairól végzett vizsgálatait, ennek anyagaként megjelent az Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken kötet kilenc intézeti munkatárs tanulmányaival. A kötet a Magyar Néprajzi Társasággal közös szervezésű, szakmai értékelés jellegű könyvbemutatóján élénk érdeklődést, termékeny vitát váltott ki.

  Az egyes településeken 20-30 évvel ezelőtt elvégzett kutatások új tudományos megközelítéssel és eszköztárral megismételt, ezáltal a társadalmi-kulturális folyamatokat mélységeiben is feltáró (re-study) kutatások keretében angol és magyar nyelvű tanulmány jelent meg Varsány megismételt társadalomnéprajzi vizsgálatának tanulságairól, az üzemstruktúra, a megélhetés és a társadalmi tagolódás elemzéséről.

  Megjelent a 8. Finn-Magyar Néprajzi Szimpózium turizmus tematikájú konferenciakötete, amelyben négy intézeti munkatárs elemzett amerikai, kalotaszegi, Budapest környéki és Balaton közeli szituációkat. Vizsgálták, hogy a turizmus és a különböző típusú migrációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az adott települések társadalmi, kulturális és gazdasági életére, milyen változásokat idéznek elő egy-egy falu mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben, szokásvilágában. Elsősorban azt a jelenséget kívánták értelmezni, hogy az idegenek felbukkanása - legyenek azok a városból kiköltöző értelmiségiek, külföldről érkező módos és kevésbé módos turisták - milyen hatással van a helyi társadalmak életére, mennyiben rendezi át az egyes falvak arculatát. Szorosan ehhez kapcsolódott a Migráció és turizmus. Migrációs folyamatok hatása a helyi társadalmak változásaira Magyarországon OTKA téma keretében befejeződött kutatás, amely egy-egy tanulmányban számol be a turizmusnak az alsópáhoki lokális közösség életére gyakorolt hatásvizsgálatáról, illetve a budapesti agglomerációba tartozó Budajenőn a faluban együtt élő sváb, székely és újonnan betelepülő - elsősorban budapesti - lakosság kulturális kölcsönhatásainak vizsgálatáról.

  A lokális és etnikai identitás kérdéseinek egyre szélesedő kutatásai keretében tanulmány jelent meg magyarországi és szerbiai példák elemzésével Elkülönülés, együttműködés, nyelvi kommunkiáció kisebbségi helyzetben címmel. Angol nyelvű előadás hangzott el külföldi nemzetközi konferencián a magyarországi németek identitásáról.

• A kultúra tárgyi és szellemi örökségének feltárása, adatbázisokba rendezése, elemzése

  Több előadás hangzott el és cikk született A hazai etnográfia története tárgykörben. Kulturális régióik meghatározása néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozása segítségével címmel módszertani problémákat tisztázó tanulmány jelent meg, amely a Német Néprajzi Atlasz anyagán végzett teszteredmények alapján von le következtetéseket.

  Tanulmány született Megjegyzések a zóna és a zonalitás fogalmának néprajzi értelmezéséhez címmel, valamint a kultúra regionális kereteinek, alakító tényezőinek és az egyes népcsoportok történeti vizsgálata témakörben Kun nyomok északon címmel.

  Az intézet folytatja a szaktudomány művelői számára alapvető fontosságú föltáró és adatgyűjtő, adatbemutató tevékenységét. Ennek jegyében folyik a hegyközségi törvénykönyvek, árszabások vizitációs jegyzőkönyvek stb. publikációja: a beszámolási évben két kötet is napvilágot látott Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626-1821), illetve Szíjgyártók és nyereggyártók árszabásai (1598-1621) címmel, a Mesteremberek szervezetei, készítményei. Publikálatlan levéltári források feltárása, elemzése, közlése (16-19. század) kutatási program Az Mester Emberek Míveinek árazása forráskiadvány sorozatában. A kézművesipar történetével foglalkozó kutatások eredményeként tanulmány jelent meg Céhhagyományok Magyarországon. Régi vándorlegény-útvonalak a 18-19. században címmel.

  A történeti források kutatásához kapcsolódik a Szőlőhegyi közösségek működésének változása a 17-19. század folyamán a Dunántúlon II. című program.A Hegytörvény Archívum forrásfeltáró munkálatai Győr, Sopron, Vas, Veszprém és Somogy megye után a beszámolási évben kiterjedtek Baranyára is. A forráskutatás eredményeképpen megjelenhetett a Veszprém megyei hegytörvények és szőlőtelepítő levelek (1626-1828) című kötet, mely a Szőlőhegyek történetének forrásai sorozat immár negyedik kötete.

  Az alföldi gazdálkodás történeti kutatása tárgykörben tanulmány jelent meg A rét- és legelőgazdálkodás visszaszorulása az Alföldön (XIX-XX. század), illetve Libatenyésztés az Alföldön címmel. A halászat történeti vizsgálatainak eredményeképpen forrásfeltáró tanulmány született a halászatot bérlő Madocsa község és a nemesi közbirtokosság vitájáról, a halászó vizekértelmezéséről, illetve egy Szeged környéki halászszerszám történetéről és táji kapcsolatairól.

  Az intézet egyház- és vallástörténeti kutatásai keretében az intézet munkatársai hét tanulmányt jelentettek meg a Reformátusok Budapesten című összefoglaló kötetben. A tanulmányok a református egyház Budapesten játszott szerepét mutatják be a 19-20. századi művelődés- és mentalitástörténetében.

  Az orientalizmus meghatározó kultúrtörténeti hatását vizsgálja egy konkrét festmény elemzésével a Gondolatok az orientalizmusról Marastoni Jakab Görög nő című képe kapcsán címmel megjelent tanulmány, amely a művészettörténet, a viselettörténet és a néprajz tudományterületei számára is hasznosítható megállapításokkal szolgál.

• Folklórszövegek (mesék, mondák, egyéb elbeszélő műfajok)

  A különböző irodalom- és kultúraelméleteken, szövegelemzési technikák tapasztalatain alapuló új forrásvizsgálatok eredményeinek feldolgozására a Folklór Osztály elindította a Folklór a magyar művelődéstörténetben című konferenciasorozatát, amelynek eredményeképpen egyrészt megjelent a Folklór és irodalom konferencia kötete kilenc intézeti munkatárs tanulmányával, másrészt megrendezték Folklór és vizuális kultúra címmel a soron következő konferenciát. A kétnapos rendezvényen az intézet munkatársai közül tízen szerepeltek előadással.

  A Mátyás-hagyomány évszázadai témakörben elkészült összegző monográfia áttekinti és rendszerezi a 19-20. században gyűjtött folklór elemeket, egységes felépítésbe illeszti a 16-18. századból származó írásos dokumentumok alapján elemzett folklórvonásokat. A kutatás feltárta, hogy a több évszázadon átívelő folklórhagyomány milyen változáson ment át, egyes témák megjelenése miként kapcsolódik egy adott korszak műveltségi elvárásaihoz, mely elemek lettek divatosak, és azok hogyan tűntek el az idők során.

  A magyar szentkultusz több éve folyó kutatásának keretében megjelent az Árpád-ház szentjei kötet, és további bővítésekkel kiadásra kész az Árpád-házi szentek legendaanyagát feldolgozó motívum-index a Helsinkiben szerkesztett Folklore Fellows Communications sorozat számára.

  Megjelent Ésik István meséi. Mesék, mondák és tréfás elbeszélések Martonyiból című kötet, amely egy kivételesen nagy tudású adatközlő folklór repertoárját elemzi és mutatja be. Hasonlóan kiemelkedő folklór egyéniség népdaltudását mutatja be a Dalol Szilágyi Ferenc dallamlejegyzésekkel ellátott kötet, amely a kolozsvári Kriza János Társaság kiadványsorozatában jelent meg. Az Az égig érő fa mesetípusban megnyilvánuló társas kapcsolatteremtés cigány és magyar sajátságait vizsgáló kutatás eredményeiről tanulmány jelent meg "Szerencsés jó napot" és társai. A társadalmi kapcsolatteremtés változatai a tyukodi cigány-magyar népmesékben címmel, amely rávilágít a cigány és magyar dialektusok, illetve etnolektusok különbözőségeire. A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák címmel válogatás jelent meg az Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból. A kötet bemutatja a kaukázusi népek mítoszainak, meséinek, mondáinak nemzeti sajátságait, hagyományaik legértékesebb emlékeit. A magyar történeti mondaanyag teljes körű archiválásának és rendszerezésének célját kitűző Történeti Mondakatalógus munkálatai mellett összefoglaló táji mondakorpuszként jelent meg a Népmondák a Kis-Küküllő mentén című kötet.

  Tanulmány született Ferenc József alakjának előfordulásáról a folklórban, amely a néprajzi gyűjtésekből kibontakozó mondatípusok és motívumok rendszerezésén túl az írott kultúra, elsősorban a kalendáriumok, az emlékalbumok és a sajtó közvetítését, a propaganda szerepét vizsgálja a hozzáfűződő narratívák keletkezésében, terjedésében.

  A Magyarfalusi emlékek című kötet nyomon követi az ebből a faluból elszármazók sorsát, az 1940-50-es években Moldvából való kitelepedésüktől Baranyába költözésükig. A könyv az összegyűjtött archív képek, a kísérő szövegek, a vizuális értelmezések és a kísérő tanulmány segítségével azt mutatja be, hogyan kapnak szerepet a képek és elbeszéléseik egy közösség emlékezetének fenntartásában. A munka jelentőségét az növeli, hogy egyes időszakokban, Moldvában a magyaroknak - kisebbségiekként - tilos volt a fényképezkedés.

  A magyar népi biblikus történetek apokrif forrásainak feltárása és a populáris irodalom közvetítő szerepének bemutatása folyamatos kutatási feladat, amelynek tárgyévi eredményeképpen megjelent egy német nyelvű írás és elkészült egy angol nyelvű tanulmány a Júdás-apokrifek egy tematikus csoportjáról.

  Összefoglaló angol nyelvű internetes tanulmány jelent meg Az írásbeliség és szóbeliség kapcsolatai. Nyomtatott szövegek, elsősorban népies ponyvanyomtatványok és kalendáriumok jelentősége a XIX-XX. századi folklór alakulásában témakörben, amely általános elméleti és kultúrtörténeti kérdéseket is vizsgál. A Szent Genovéva - Genovéva - Éva című tanulmány a mai gyimesi folklórra és általában a még hagyományos társadalmi és gazdasági keretek között élő csángóság mai folklórjára nagyon jellemző ponyvatörténetet, a Genovéva legenda folklorizálódásának útját követi végig, ennek társadalom- és művelődéstörténeti okait elemzi.

• Etnológiai kutatások

  A magyar nép származásával kapcsolatos őstörténeti kutatások, a magyarság, a finnugor és az ázsiai népek közötti érintkezések és kölcsönhatások témakörökhöz kapcsolódóan több tanulmány jelent meg, amelyek a tajgán és a sztyeppén élő népek viszonyát, a kazak-kirgiz hősregék jellegzetességeit elemezték, illetve a finn-ugor eredet problematikájával foglalkoztak. A vizsgálatokat - elsősorban Eurázsia középső területeire irányuló - intenzív terepmunka egészítette ki. Három munkatárs Szibériában és a Kaukázusban azon népek körében kutatott, amelyekkel a honfoglalás előtt etnokulturális kapcsolatban állhattak a magyarok.

  Összefoglaló kötet jelent meg Sámánok Eurázsiában címmel az utóbbi évtized legújabb kutatásairól és tereptapasztalatairól. A gazdagon, mintegy 600 képpel illusztrált könyv átfogó képet ad a sámánok szerepköreiről, bemutatja a sámánság kialakulásának kultúrtörténetét. Enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes eurázsiai népek sámánjainak jellegzetességeit, feltárja a tárgyi világukhoz fűződő jelképeket és jelenségeket.

  Az ökológiai antropológia témakörben német nyelvű tanulmány jelent meg, amely az ökológiai antropológia és a neoevolucionizmus kérdéskörét elméleti megközelítésben vizsgálja.

  Az évek óta folyó erdélyi roma közösségek vizsgálatának eredményeképpen átfogó tanulmány jelent meg az intézet évkönyvében A társadalmi nemek közötti státuskülönbség megjelenési formái és ideológiai háttere egy erdélyi roma közösségben címmel.

  Tudománytörténeti összefoglaló publikáció jelent meg Bíró Lajos Új-Guinea kutató zoológus néprajzi gyűjtőről a szakma főorgánumában, az Ethnographiában.

  Az interaktív antropológiai módszertan kidolgozása az interaktív technológiák etnográfiai, kulturális antropológiai alkalmazásának lehetőségeire irányul. Célja egy új kutatási módszer és egy integrált tudományos szoftver kifejlesztése. A kutatás eredményeképpen tanulmány jelent meg A fotóantropológia és az antropológiai fotó lehetőségei a "digitális képi forradalom" korában címmel.

III. Hazai kapcsolatok

Az intézet és az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött egy évente 2-3 alkalommal közösen megrendezendő "Tudományközi szakmai műhely a kárpát-medencei kisebbségek társadalomtudományi megközelítéséről" tematikájú műhelytalálkozó-sorozatról. Első rendezvényeként előadás hangzott el a Történeti idő és emlékezés Kalotaszegen témában, amelyhez a társintézet szakmai referátumai kapcsolódtak.

A munkatársak közül tizenöten oktattak hazai felsőoktatási intézményekben: az ELTE Tárgyi Néprajz-, Kulturális Antropológia- és Belső-Ázsia Tanszékein, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-, Újkortörténeti- és Vallástudományi Tanszékein, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Szent István Egyetemen, a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és az ELTE Tanárképző Főiskolán.

Hét intézeti kutató oktatott különböző doktori iskolákban, az intézmény akadémikus kutatóprofesszora vezeti az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszékén folyó Európai Etnológia PhD-programját. Hat fiatal kutató vesz részt hallgatóként PhD-programon. A PhD-képzéseken oktató munkatársak 37 doktori disszertáció témavezetői feladatát látták el.

A hat OTKA, két OM és három egyéb kutatási pályázat mellett, az intézet kiadványait többségében az NKA Népművészeti Kollégiuma támogatta.

IV. Nemzetközi kapcsolatok

Az Etnológiai Műhely vendégelőadóisorozatában (Guest Lectures) tizenkét neves külföldi kutató tartott az egész szakma számára nyitott előadást az intézet könyvtárában.

A különböző egyetemeken működő külföldi oktatási programokban, így a Közgazdaságtudományi Egyetem International Studies Centerében és az Education Abroad Program of University of California at ELTE vállaltak főkollégiumokat az intézet munkatársai. Három esetben tartottak előadói kurzust külföldi egyetemen.

Egyes intézeti kutatások különböző külföldi együttműködések keretében folytak. A Max Planck Institute of Ethnology-val fennálló kapcsolat eredményeképpen két munkatárs végzett kutatásokat Halléban. Az intézetnek összesen tizenkét ország társintézményeivel volt érvényes együttműködési megállapodása. Tizenkét intézeti munkatárs tartózkodott összesen tizenhárom hónapot külföldi tanulmányúton. Számos esetben tartottak külföldi konferencia előadásokat és összesen 509 napot töltöttek néprajzi/antropológiai terepmunka végzésével. Mintegy 400 nap külföldi, 344 nap szomszédos országbeli, 56 nap pedig szibériai és kaukázusi népek körében végzett adatgyűjtéssel, terepkutatással telt.

Összesen hét külföldi kutatót látogatta meg az intézetet (Oroszországból, Lengyelországból és Bulgáriából) rövid tanulmányútra egyezményes keretben, összesen kilenc hét időtartamra.

V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk

• Könyvek

  Benedek Katalin (szerk.): A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, mesék és mondák. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 309.

  Hann, Chris - Sárkány, Mihály -Skalník, Peter (ed.): Studying Peoples in the Peoples Democracies. Socialist Era Anthropology in East-Central Europe. LIT Verlag, Münster, 2005, 377.

  Cseri, Miklós - Fejős, Zoltán - Szarvas, Zsuzsa: Touristic Construction and Consumption of Culture(s). Hungarian Ethnographical Society - Museum of Ethnography - Hungarian Open Air Museum, Budapest - Szentendre, 2004 [2005], 220.

  Égető Melinda: Veszprém megyei hegytörvények és szőlőtelepítő levelek (1626-1828). Szőlőhegyek történetének forrásai IV. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 267.

  H. Csukás Györgyi: Az Mester Emberek Míveinek árazása. Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626-1821). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 231.

  H. Csukás Györgyi: Az Mester Emberek Míveinek árazása. Szíjgyártók és nyereggyártók árszabásai (1598-1621). MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2005, 240.

  Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 304.

  Hoppál Mihály: A hiedelmekről. L' Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 206.

  Magyar Zoltán: Népmondák a Kis-Küküllő mentén. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005, 254.

  Magyar Zoltán: Az Árpád-ház szentjei. Kairosz Könyvkiadó, Budapest, 2005, 212.

  Schwarcz Gyöngyi - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Mikós (szerk.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. MTA Néprajzi Kutatóintézet - MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2005, 492.

  Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és Irodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 440.

  Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-Lore. (Népi Kultúra - Népi Társadalom XXII.) Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 480.

• Tanulmányok

  Borsos, Balázs: Photos of the Teleki Expedition and the Emergence of Photography in African Field-Studies. Volkskunde in Rheinland-Pfalz 19/2 (2005), 113-135.

  Borsos, Balázs: Warten auf den neuen Steward. Ökologische Anthropologie und der Neoevolutionismus. Acta Ethnologica Danubiana 7. Forum Institute-Lilium Aurum, Komárom-Dunaszerdahely, 2005, 23-42.

  Kiss Réka: Fejezetek a budapesti reformátusság 1945 utáni történetéből. In: Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Budapest, 2005, 896-934.

  Paládi-Kovács Attila: Merre tart az európai néprajztudomány? In: Vízi E. Szilveszter (főszerk.): Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. Társadalomtudományok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 119-143.

  Sántha, István: Somewhere in Between: Social Ties on the Borderland Between Taiga and Steppe to the West of Lake Baikal. In: E. Kasten (ed.): Rebuilding identities, Berlin, 2005, 173-197.

VI. A kutatóhely tudományos teljesítményének főbb mutatói