ETNOFOLK – Digitalizált népi kulturális örökség – Európai Uniós pályázati projekt (2011–2014)

Az intézet konzorciumi tagként vett részt az Európai Unió támogatásával megvalósuló ETNOFOLK-projektben, amelyet négy közép-európai ország – Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország – akadémiai, és egyetemi kutatóhelyei hoztak létre annak érdekében, hogy bemutassák a közép-európai népek hagyományos kulturális örökségét és segítsék annak megőrzését. A projekt célja az, hogy a laikus és szakmai közönség számára elérhetővé tegyék az egykori Osztrák-Magyar Monarchia közös kulturális örökségén belül a kelet-közép-európai népi kultúra hagyományait. Az együttműködés 2011 májusában indult és három éven keresztül tartott. Közös webfelületet (www.etnofolk.eu) alakítottak ki, ahol szövegek, térképek, fotók, hang- és mozgóképfelvételek segítségével mutatták be egy adott terület népi kultúráját, elsősorban a népköltészet, a tánckultúra, az öltözködés, a hit- és szokásvilág, az épített örökség különböző jelenségein keresztül. Az adatbázis a tudományos kutatás, a közigazgatás, az oktatás, a kulturális örökségvédelem, a turizmus és a regionális fejlesztés területén dolgozók számára is hasznos forrásként szolgálhat. A projekt keretében az intézet az Adattárában őrzött kéziratokat, fotókat, diákat, filmeket, hangzóanyagokat, térképeket digitalizált, ezt a gyűjteményt egészítette ki a projekt recens gyűjtéseinek dokumentációja.

..........................................................................................................................................................

Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében – OTKA pályázati projekt (2011–2015)

 A kutatás résztvevői Magyarország hármas határait – délnyugati (magyar, szlovén, osztrák), északkeleti (magyar, ukrán, román), délkeleti (magyar, szerb, román) – vizsgálták a határ menti régiókra és a határokon átnyúló kapcsolatokra összpontosítva. Elemezték, hogy az elmúlt évszázad határmódosításai és különösképpen a rendszerváltozás óta eltelt időszak gazdasági-politikai intézkedései milyen hatást gyakoroltak a hármas határok közelében élő helyi közösségekre; hogy a határ menti települések kapcsolatrendszerének milyen kulturális, társadalmi és gazdasági dimenziói vannak. Magyarország háromféle határral rendelkezik, és így háromféleképpen tart kapcsolatot szomszédaival: Magyarország kapcsolódása a korábbi EU-hoz, az ún. Nyugat-Európához; Magyarország kapcsolódása az újabb EU tagállamokhoz; Magyarország kapcsolódása nem EU tagságú országokhoz. A történeti előzmény és a határ politikai jellege, amely ráadásul többször is változott az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben meghatározza a kapcsolatok típusát, rétegzettségét és intenzitását. A kutatás célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a szomszédos régiók hogyan hatnak egymásra: milyen elvek hozzák közelebb őket egymáshoz, és melyek távolító hatásúak, illetve milyen dinamikák mozgatják az egymásra hatásokat térben és időben. A kutatás három dimenzióját elemezte a határ menti régiók kapcsolattartásának: (1) kulturális dimenzió: identitás, hagyományőrzés és -teremtés, oktatási intézmények, kulturális szervezetek, (2) társadalmi dimenzió: határok jellegének változásai (1989-es vasfüggöny, schengeni határ, vízumliberalizáció) következtében átalakult/újraéledt/meglazult kapcsolatok, népességmozgások, új kapcsolatkeresési stratégiák, valamint új közösségek, (3) gazdasági dimenzió: határ menti kereskedelem (formális és informális gazdaság, feketekereskedelem). A kutatás 2015 júniusában, épp a Magyarországot elérő migránsválság kezdete előtt zárult le. Az addig lokális jelentőségű, két-, illetve háromoldalú nemzetközi határkérdés egy csapásra európai dimenzióba lépett, sőt globális politikai–ökológiai–gazdasági és vallási-kulturális összefüggésrendszerben vált vizsgálandóvá és értelmezendővé.

A kutatás honlapja ide kattintva elérhető.

 ..........................................................................................................................................................

Népi vallás a keleti és nyugati kereszténység határán: folyamatosság, változások és kölcsönhatások – ERC-projekt

Vernacular religion on the boundary of Eastern and Western Christianity: continuity, changes and interactions (324214. sz. EKT projekt / ERC project № 324214)

A kutatócsoport a humántudományokban ritka EU-s ERC pályázati támogatással 2017-től 2018 augusztus végéig működött az intézet keretei között. Kutatásuk tárgya a népi vallás néhány kulcsjelenségének antropológiai, történeti és folklorisztikai vizsgálata Közép-Kelet-Európa egy vallási határzónájában. Kutatásuk tárgya a népi vallás néhány kulcsjelenségének antropológiai, történeti és folklorisztikai vizsgálata volt Közép-Kelet-Európa egy vallási határzónájában. Vizsgálataik gerincét a latin és bizánci kereszténység európai kezdetei óta létező kulturális és vallási kapcsolatainak, párhuzamainak és ellentéteinek állandóan változó konstellációi, és ezeknek a helyi vallásokban való múltbeli és jelenbeli lecsapódásai és folklorisztikus reprezentációi képezték. Kulcskérdéseik a következők voltak: felekezetközi kölcsönhatások, együttműködés, ellentétek és konfliktusok; a vallás mint identitásformáló tényező; a hivatalos vallás és a laikus vallásosság viszonya; a vallásos világkép és a vallási normák szerepe a múltbeli és mai közösségekben, a hagyományos vallásos világkép modernizálódása és globalizálódása, az ezoterikus, spirituális New Age vallásosság megjelenése. A projekt vezetője Pócs Éva, a PTE Herder-díjas professor emeritusa volt. A csoportnak 15 tudományos munkatársa: 5 főmunkatárs (köztük 70, 50 illetve 20%-os foglalkoztatással a PTE nyugalmazott docense, a ljubljanai egyetem professzora, a bukaresti Folklór Intézet egy munkatársa, valamint 2 teljes állású budapesti munkatárs); 6 munkatárs illetve posztdoktor (100 illetve 50%-os alkalmazásban: a KRE Ókortudományi Tanszék, a CEU Mediavisztika Tanszék, a kolozsvári BBTE magyar néprajz valamint a PTE néprajz tanszékeinek volt és jelenlegi fiatal oktatói, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet egy munkatársa és egy fiatal kolozsvári román történész); végül 50%-os alkalmazásban 4 pécsi, budapesti illetve kolozsvári PhD hallgató. A tudományos munkatársak mellett 3 tudományos asszisztens munkatársa van a csoportnak (adminisztráció és archívumrendezés, -digitalizálás, technikai szerkesztés stb.).

A kutatócsoport honlapja ide kattintva elérhető.