Budapest, 2021, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, /Életmód és tradíció 19./
A könyv az etnicitás és a lokalitás késő modern értelmezései, valamint a gazdasági eredmények között keres kapcsolatot egy maguk és mások által is gazdaságilag sikeresnek tartott, Komárom-Esztergom megyében található település esetét vizsgálva, amelyet többségében németek (svábok) laknak. Megközelítésében központi helyen áll az etnicitáshoz, az etnikai önazonossághoz fűződő viszony feltárása, szerepének megértése az egyéni gazdasági gyakorlatokban, valamint a helyi vezetés gazdasági döntéseiben és identitáspolitikai törekvéseiben. Alapvetően két szinten vizsgálja a kapcsolódásokat: az öröklött minták, mentalitások, habituális gyakorlatok, valamint az etnikai és az ettől nehezen elválasztható lokális identitás szintjein. Előbbiek az egyéni stratégiák bemutatása során kapnak fontosabb szerepet, többek között vállalkozói életutak segítenek mindezek feltárásában és megértésében. Az etnikai és lokális identitás jelentősége a közösségi stratégiák értelmezésében jelenik meg. A könyv rámutat a faluvezetésnek azokra a törekvéseire, amelyek kialakítják és megvalósítják a megélhetést, a kellemes és élhető teret, valamint a lokális és etnikai identitás összebékítését megfogalmazó falukoncepciókat. Segítségükkel megteremtődnek azok a keretek, amelyek lehetővé teszik az etnikai identitás eltérő elemkészletével bíró különböző generációk, valamint a nem sváb lakosság számára is az azonosulást. Az elmondottak hozzájárulnak a téma vizsgálatában új szempontok, nézőpontok megfogalmazásához.
A tartalomjegyzék letöltése: .pdf
Budapest, 2019, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, /Életmód és tradíció 17./
A mű a szerző PhD disszertációjának átdolgozott változata, amely a szőlő- és borkultúrához kötődő épített környezet múltját tárja fel levéltári írott és képi források, visszaemlékezések alapján, a társadalmi hátérrel párhuzamosan. Bemutatja a pincék, présházak formavilágát, változásait; az épületekhez kötődő társasmunkákat, a szőlőhegyi közösségi életet, a pincék környékének a funkcióváltozásait is. A kötetet igen gazdag képi anyag teszi teljessé. A téma iránt érdeklődő szakmai körök mellett a szélesebb olvasóközönség számár is ajánljuk a művet.
A könyv letöltése: .pdf [13,48 MB]
Budapest, 2018, Bölcsészettudományi Kutatóközpont /Életmód és tradíció 16./
A tanulmánygyűjtemény a magyar táplálkozáskultúra közelmúltját és jelenét tárgyalja. Sokszínű, de nagyon mozaikos képet nyújt a mai táplálkozáskultúráról. A téma összetettsége, a szerteágazó problémák a tanulmányok témaválasztásában is láthatóak. Az első fejezet egy társasház néhány lakójának közelmúltját, jelenét járja körül röviden, az életmódra, a tárgykultúra változásaira, a városi életmódhoz adaptálódás és a modernizáció mechanizmusára fókuszálva. A rövid leírást és elemzést egy interjú lejegyzett szövege teszi teljessé. A második fejezetben az óvodai és iskolai közétkeztetés mindennapjaiba pillanthatunk be. A harmadik fejezet a táplálkozáskultúra újszerű, alternatív megoldásait tárgyalja, az új, divatos diétákat, kitekintéssel a szélsőségekre is. A negyedik és az ötödik fejezet olyan témákat vet fel, melyek kapcsolódnak a szerző korábbi munkáihoz. A főzni tanulás folyamatában az internet jelentőségét az egyik legnépszerűbb gasztro-blog szerzőjének a munkásságán keresztül közelíti meg. Az ötödik fejezet a kenyérnek, mint alapélelmiszernek a táplálkozásban betöltött szerepét járja körül.
A könyv letöltése: .pdf [5,07 MB]
Budapest, 2016, Bölcsészettudományi Kutatóközpont /Életmód és tradíció 15./
A könyv bemutatja az alsó-tiszai ármentesítő munkálatokat, az árterek kiosztásának körülményeit, a korábbi, 18-19. századi szőlőművelést, borkészítést a vizsgált településeken. Gerincét a 10-19. fejezetek alkotják, melyek ismertetik az ártéri szőlőkultúra kibontakozását, a szőlőskertek elhelyezkedését, külső képét, részletesen a szőlőművelés és a borkészítés technológiáját, az ártéri gyümölcstermesztést, a szőlőskertek építményeit, őrzését, a szőlőhegyi szabályzatokat, Szentesről a Kis-Tisza-szigeti gazdaságot. De a könyv éppúgy foglalkozik a szőlőskertek megközelítését biztosító kompokkal, átkelőkkel, az árvizekhez való alkalmazkodási stratégiákkal is, s bemutatja, hogy az ártéri szőlőknek milyen szerepe volt a birtokosok gazdálkodásában.
A könyv letöltése: .pdf [5,67 MB]
Budapest, 2016, Bölcsészettudományi Kutatóközpont /Életmód és tradíció 14./
A könyv témája egy farsangi dramatikus játék, a dúsgazdagolás. Helyszínként a szerző a székelyföldi Szentegyházát és Ditrót választotta. A néprajzi gyűjtőmunka (1995-2004) során a dúsgazdagolás minél teljesebb, a szokástárgyakra is kiterjedő változásvizsgálatát végezte el, a vonatkozó szakirodalmat is felhasználva.
A könyv letöltése: .pdf [5,39 MB]
Budapest, 2014, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Életmód és Tradíció 13./
A szerző jelen kötetben a 13. századtól fellelhető írott, majd a későbbiekben megjelenő képi forrásokat, illetve a szakirodalmi adatokat egészíti ki a 2005 és 2012 között Tardonán, Ragályon, Kurityánban, Borsodszentgyörgyön, Kissikátorban, Tiszaigaron, Kisújszálláson, Hajdúszoboszlón, Szabadkán, Topolyán és Csantavéren gyűjtött, teljesen vagy részben megmaradt szerszámkészletek és műhelyek, a tulajdonosok életének, szakmához való viszonyának bemutatásával. A kerékgyártó kisipar történetének összefoglalásán és újabb források feltárásán túl egy mára már kihaltnak mondható mesterség emlékeit, képviselőinek tudását is szeretné rögzíteni.
A könyv letöltése: .pdf [10,4 MB]
Budapest, 2014, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Életmód és Tradíció 12./
Történeti néprajzi dolgozatok a vadászatról, vadfogásról és a természethasznosítás egyéb formáiról. Ebben a könyvben inkább a kiútkeresések, a töprengések, a kétkedések alkalmi cikkekké formálódott lenyomatai találhatóak meg.
A könyv letöltése: .pdf [10,4 MB]
Budapest, 2013, MTA Bölcsészettudományi Központ /Életmód és tradíció 11./
Az olvasó betekintést nyerhet a Bódva-mente egészének népi kultúrájába. Paládi-Kovács Attila könyve helyenként már-már lexikonszerűen praktikus, adatgazdag, és ugyanakkor mégis izgalmas történelmi olvasmány. Etnográfiai alapműve egy hagyományos és éppen ezért maradandó etnográfiai látásmódnak, az általa feltárt és értelmezett hagyományanyagnak, és emlékműve mindannak, amit a tárgyi kultúra közvetít: a múló időnek, emberi arcoknak, hétköznapi sorsoknak és rítusoknak. Megörökítve mindazon gyökereinket, melyek egy ízig-vérig tradicionális világ formájában még fellelhetők voltak a felföldi magyar nyelvterület e félreesőnek tűnő különleges szegletében: a Bódva völgyében, a hajdani Torna vármegyében. Külön erénye a kötetnek az a gazdag képmelléklet, amelyben a szerző az általa több évtizede készített, néprajztörténeti és vizuális szempontból is rendkívül érdekes, fotókból ad közre egy csokorra valót.
A könyv letöltése: .pdf [9,5 MB]
