A kötet néprajzi esettanulmányai mintegy másfél évszázados időintervallumban vizsgálják a lokális és regionális paraszti kultúra iránt megnyilvánuló belső és külső érdeklődés jelenségeit, a saját hagyományra (tárgyi és szellemi kultúrára) való reflektálás alakzatait, a reprezentáció módozatait, a színpadra állítás különböző irányzatait és az örökségesítés kortárs folyamatait. Az írások szerzői hangsúlyt helyeznek az összetett értelmezési struktúrák mentén kirajzolódó szimbolikusan felértékelt jelenségekre, s a mögöttük meghúzódó komplex gazdasági, politikai, szociokulturális folyamatokra. A kutatók változatos színtereken, különféle örökségelemeken keresztül vizsgálják az örökségesítés történeti és kortárs folyamatainak jellegét, dinamikáját, csatornáit és szereplőit, mindeközben újradefiniálják az örökségesítést kezdeményező, működtető és használó közösség fogalmát. Rámutatnak a recens tradíció-teremtő stratégiák, gyakorlatok új hagyománykonstrukciók és az identitásképzés (helyi, regionális, etnikai, nemzeti) közötti kapcsolatra Kárpátaljától, Kalotaszegen át Palócföldig, az aprófalvaktól a nagyvárosokig, a határon túli magyarságtól a hazai nemzetiségekig.
Tanulmánykötetünk reprezentálja a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársainak az Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás című kétéves kutatási projektének eredményeit (ELKH SA-35/2021) valamint az Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken – Identitás, emlékezet, reprezentáció című konzorciumi OTKA pályázat (NKFI K_22 142797, NKFI K_22 143295) keretében 2022-től induló kutatásait.
Szerkesztette: Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes; Budapest, 2023; ISSN 3003-9800, ISBN 978-963-567-069-7
A tartalomjegyzék letöltése: .pdf
A címnegyed letöltése: .pdf
