A kötet borítója

Történetmondás és ökológiai tudás: Egy mesélő ember Farkasokpatakán címmel jelent meg Magyar Zoltán legújabb folklórgyűjtése Tankó Fülöp Gyugyu  repertoárját közreadva a Balassi Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában, a Magyar Népköltészet Tára sorozat XX. köteteként.

A gyimesi csángó népi kultúra egyike a legarchaikusabbaknak és leggazdagabbaknak a magyar nyelvterületen. Noha Gyimes alig fél évszázada került a néprajzi érdeklődés homlokterébe, mára egyike lett a legtöbbet kutatott tájegységeknek. S habár az ott élők hiedelemvilágát és népköltészeti hagyományait számos fontos tanulmány és könyv örökíti meg, a Keleti-Kárpátok völgyeiben és havasi telepein élő csángók kutatása még napjainkban is hozhat új és számottevő eredményeket.

Magyar Zoltán legújabb kötete egy gyimesi mesemondó és autodidakta népművész, Tankó Fülöp Gyugyu történetrepertoárját adja közre. A kötet egy rendkívül nagy folklór repertoárral bíró, számos tekintetben különleges népi elbeszélőt mutat be az egyéniségkutatás módszerével. A gyűjteményben olvasható 420 szöveg egy huszonhét évet átfogó néprajzi terepmunka eredménye: felöleli a gyimesi prózaepika teljes spektrumát a meséktől az igaztörténetekig bezárólag. A közölt folklórszövegekből a megőrzött népköltészeti örökségen kívül a mesemondó mély természetismerete és ökológiai érzékenysége tárul fel a gyimesi tájnyelv ízességével.

 

Folklórgyűjtés közben: Tankó Fülöp Gyugyu és Magyar Zoltán – Gyimes, 2007, Fotó: Ozsváth Imola

 

A Lokalitás és globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások hálójában című Lendület (2020‒56) pályázat keretében elkészült népköltészeti monográfia a magyar folklorisztikában nagy múltra visszatekintő egyéniségkutató iskola legújabb műve. A 456 oldal terjedelmű folklór gyűjtemény olyan átfogó igényű válogatás, amely egy kiemelkedő tudású, paraszti származású történetmondó prózaepikai repertoárjának, ismeretanyagának megközelítőleg egészét veszi számba és adja közre.

A 420 szövegből álló korpusz többségét a történetmondó által ismert mondák teszik ki, de nagy számban olvashatók a kötetben mesék, tréfás népi elbeszélések és igaz történetek is, köztük a gyimesi természeti környezetre reflektáló narratív hagyományok. A könyvet a folklórkutató szerző által a mesemondó alakjáról és természetismeretéről, valamint a szövegrepertoár műfaji, tematikai jellegéről szóló, közel száz oldalas tanulmány vezeti be, amely kiegészül egy havasi kirándulás szöveganyagának folklorisztikai elemzésével. A kiadványt különféle tudományos mutatók, részletes tájszójegyzék, továbbá a gyimesi népi kultúrát, a mesemondót és környezetét, valamint a folklórgyűjtést illusztráló gazdag képmelléklet zárja.