A konferencia programja lehetőséget adott a marun kultúra néhány elemének megismerésére is. Fotó: Babai Dániel
A konferencia programja lehetőséget adott a marun kultúra néhány elemének megismerésére is. Fotó: Babai Dániel

Babai Dániel, a Néprajztudományi Intézet munkatársa és az általa vezetett Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagjai, Ulicsni Viktor és Demeter László tartottak előadást az ISE „Out of many, one people: biocultural diversity across borders” címmel, Jamaicában megrendezett konferenciáján.

Az International Society of Ethnobiology (ISE) és a Society for Economic Botany (SEB) közös szervezésében rendezték meg 2022. május 26. és június 2. között az „Out of many, one people: biocultural diversity across borders” címet viselő konferenciát.

A konferencián a világ minden részéről érkező kutatók mutatták be etnobiológiai kutatásaik eredményeit, a fenntartható erőforrás-használat politikai, társadalmi és ökológiai vetületeit, a népi növényismeretet, a klímaváltozás vagy a szokások helyi élővilágra gyakorolt hatását. A témaválasztást meghatározta a két szervező egyesület küldetése: a növényvilág és az ember sokrétű kapcsolatának valamennyi aspektusának feltárása. A konferencia előadásai hangsúlyozták a helyi közösségek és a biológiai sokféleség szoros kapcsolatát, valamint a helyi közösségek saját területükhöz, természeti erőforrásaikhoz és őseik szellemi kulturális örökségéhez fűződő jogait.

A konferencián Magyarországot a Lendület Etnoökológiai Kutatócsoport vezetője, Babai Dániel (BTK Néprajztudományi Intézet), valamint további két tagja, Ulicsni Viktor és Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai képviselték. A kutatócsoport tagjai előadásaikban bemutatták a klímaváltozás gyimesi percepcióit az időjárás módosulásával, valamint a növény- és állatvilággal kapcsolatos változásokra is kitérve, illetve Moldva, Gyimes, Szilágyság, Gömör és az Őrség helyi közösségeinek állatvilághoz fűződő, kulturális vagy gazdasági meghatározottságú viszonyát, és annak természetvédelmi vonatkozásait, továbbá a Száva menti erdei sertéstartás mint reliktum tájhasználati típus művelőinek természetismeretét, illetve e tájhasználati gyakorlat hatását az erdei életközösségekre.

 

A Lendület Etnoökológia Kutatócsoport három tagja, Babai Dániel, Ulicsni Viktor és Demeter László is előadást tartott a konferencián. Fotó: Ulicsni Viktor

 

A konferencia szervezői lehetőséget biztosítottak Charles Town, egy marun közösség meglátogatására, életmódjának megismerésére. A marunok az Afrikából Amerikába, így Jamaicába is átszállított, később megszökött és szabadságukat kiharcoló rabszolgák leszármazottai, akik a hegyekben kialakított településeken élnek, gazdálkodnak. A marun (maroon) elnevezés is erre utal, ’szökevény’-t jelent. A marunok önellátásra törekedő gazdálkodása alapvetően az elsődleges erdők helyén kialakított ültetvényeken termesztett élelmiszernövényekre, rizsre, kukoricára, babra, paprikára épül, a gazdaságok bevételeit a kókusz, a főzőbanán és a kávé termesztése gyarapítja. Termékeik a konferencia idején szervezett helyi piacon is megjelentek.

 

kingston 1

A gyógynövények a mai napig fontos szerepet játszanak a távoli marún településeken. Fotó: Babai Dániel 

 

A marúnok a völgyaljakban kialakított irtásokon főzőbanánt, kókuszt, babot, kukoricát termesztenek leggyakrabban. Fotó: Babai Dániel 

 

Az irtások egy részén legelőket alakítanak ki, ahol szarvasmarhát és kecskét legeltetnek. Fotó: Babai Dániel

 

 Címlapkép: A kávé a marunok egyik legfontosabb termesztett növénye, a Blue Mountains meredek hegyoldalain termesztett kávét a világ legjobb minőségű kávéi közt tartják számon. Fotó: Babai Dániel