A Pécsi Tudományegyetem International Spring elnevezésű interkulturális rendezvénysorozata részeként tartott előadást Intézetünk munkatársa, Iancu Laura.
A Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Igazgatósága idén tavasszal 5. alkalommal rendezi meg az International Spring interkulturális rendezvénysorozatot. A programsorozat célja, hogy az egyetem és Pécs város polgárai a világ minden részéről (több mint 110 országból) érkezett és itt tanuló többezer hallgató szokásait, kultúráját közelebbről is megismerhessék, valamint, hogy a külföldi diákok is megismerhessék a magyar kultúrát (https://pte.hu/hu/nemzetkozi-tavasz-international-spring).
Az eseményeknek különböző egyetemi és a városi helyszínek adnak otthont; a programok megszervezésében a Nemzetközi Igazgatóság koordinálásával az egyetemi karok és intézetek, a Magyarországra akkreditált nagykövetségek, kulturális- és civil szervezetek és maguk a hallgatók is tevékenyen részt vesznek. A járvány ideje alatt a programokat online formában rendezik meg.
A PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékkel közösen megvalósuló programsorozat keretében, 2021. március 24-én, a Néprajztudományi Intézet munkatársa, Iancu Laura tartott előadást, „Aszkézis és böjt a nagyböjti időszakban” címmel. A gazdag háttéranyaggal ellátott előadásban Iancu Laura tárgyalta a böjt általános vallástörténeti kérdéseit, a keresztény böjt sajátos jegyeit, a nagyböjt aszketikus és vallási szokásait, a vallásos népköltészet hitéletben betöltött szerepét, valamint a böjt mai (teológiai és kulturális) értelmezését.
Az előadás (25 perc) megtekinthető az alábbi hivatkozáson:
https://www.youtube.com/watch?v=Y_JOzwe3pno
Az előadás gondolatmenetéből:
A bibliaolvasók körében ismeretes, hogy nem csak karióti Júdás, de az Egyház kősziklája, Péter apostol is elárulta Jézust. De vajon van-e különbség Péter árulása és Júdás árulása között? A két tett egyvalamiben biztosan különbözik egymástól: Péter megtért, bűnbánatot tartott. Júdás mindezt nem tette meg. Amikor a „húsvéti bűnbánati időt” kísérő vallásos szokásokról, eseményekről gondolkodunk, ezt a problematikát (ti. a bűnbánatot és a megtérést) ajánlott, sőt érdemes szem előtt tartani. A negyven napos időszakban a böjt és az önmegtartózkodás különféle formái kapnak kiemelt szerepet. Tudjuk, hogy az aszkézis bizonyos, elsősorban a szerzetesek körében gyakorolt (szigorú) formái, teher és bűntudat forrásává válva, jelentős szerepet játszottak az újkori ateizmus megjelenésében és elterjedésében. Az egyszerű vallásos cselekedetnek minősülő böjt tehát az egyetemes világnézetre kiható szellemi tényező is.
A húsvét ünnepére irányuló vallásos nagyböjti előkészületet a néphagyományban a természet újjászületésének a szemlélése kíséri és egészíti ki. A télutó-tavaszelő mezőgazdasági munkafolyamatok (metszés, szántás-vetés stb.) révén a hívő ember mintegy tevékenyen részt vesz a természet „ébresztésében”, „ébredésében”, ezáltal rituálisan az újjászületés szimbolikus erejéből részesül.
Képek: Kálvária, Mogyoród, 1944, fotó: Manga János, forrás: a BTK Néprajztudományi Intézet Adattára
