Két, nemzetközi konferenciák előadásainak anyagát feldolgozó tanulmánykötet jelent meg a Néprajztudományi Intézet munkatársának, Tamás Ildikónak közreműködésével.
A Vallási kultúra a Kárpát-medencében címet viselő, Tamás Ildikó és Peti Lehel által szerkesztett kötet tizennégy írást tartalmaz főként a vallási néprajz és a vallásantropológia tárgyköréből. A tanulmányok a 2016-ban Pécsen megrendezett Hungarológiai Kongresszus előadásaiból születtek, amelyek a vallási néprajz témájában (ezen a fórumon) először megvalósult szimpózium keretében hangzottak el. A kötetben Tamás Ildikó szerzőként is közreműködött, tanulmányában a gyermekmondókák „vallástörténeti” olvasatának problémáit elemzi. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa, Kővári Réka szintén a kötet szerzője, írása a nagyböjti énekek erdélyi és moldvai történetébe nyújt betekintést. A tanulmánygyűjtemény a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Studia Ethnologica Hungarica sorozat 19. köteteként jelent meg.
A 2018-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete által rendezett konferencia előadásait dolgozza fel a Domokos Johanna szerzői és szerkesztői munkájával, négy ország számikutatóinak közreműködésével született, Alkotni csodára vágyva: Kortárs számi művészeti fejlemények című kötet, amely a L’Harmattan és a KRE gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban látott napvilágot. A kötet nyitó tanulmánya Tamás Ildikó Számi művészet – számi művészek című írása, amelyben a szerző a képzőművészek hagyományos számi szimbolikát felélesztő, valamint az őslakos népek összefogásának, a környezetvédelemnek és a számik kereszténység előtti hitvilágának a művészetben használt formanyelvét mutatja be a 20. század közepétől napjainkig.
A két kötetet összefűzi a több szempontból bemutatott vallási, illetve hitéleti téma. Különböző diszciplínák kutatói adják közre eredményeiket a történeti egyházakhoz, az új vallási mozgalmakhoz, illetve a kereszténység előtti időkhöz kapcsolódó kulturális és társadalmi jelenségekről. Az első kötetben szorosabban a vallási tematika mentén, a másodikban az Európa Unió egyetlen őslakos státusszal rendelkező népének, a számiknak művészi eszközöket is mozgósító revitalizációs törekvésein keresztül jelenik meg a téma.
